A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

159

NYISD FEL SZEMEDET ÉS LÁSS - IV.

Dr. Batthyány-Strattmann László Puskely Mária

A szülőkön mély sebet ejt legidősebb fiúk, Ödön halála. Az apa kis füzetet ad ki Ödön fia emlékére, hogy sokakat hálaadásra késztessen mindazokért a kegyelmekért, amelyekkel legidősebb fiát elhalmozta Isten. A Gróf Batthyány Ödön emlékezetére c. 28 lap terjedelmű könyvecskét teljes egészében idéznünk kellene, hogy megismerjük a család bensőséges hitéletét. A gyászban könnyező, a tiszta lelkű fia hazatérése miatt ujjongó és Isten rájuk árasztott sze- retetéért hálálkodó apa sorai ezek:

Ödön már ifjúsága első éveiben rendkívüli bensőséggel szerette a Boldogságos Szűz Máriát... a gyermeket a Szent Szűz évről-évre jobban vonzotta magához... tankönyveinek minden tizedik lapjára nagy szeretettel jegyezte: Ave Maria. Utolsó éveiben új meg új énekeket zengett tiszteletére kis kápolnánkban... Végtelenül örült, amikor a szent ska- pulárét megkapta, és teljes odaadással lépett Szűz Mária zászlaja alá, amidőn a Mária Kongregációba belépett. Azon legszentebb szándékkal, hogy valami nagyon nehéz dolgot mint kedves áldozatot hozhasson a Szent Szűznek, éveken át szombati napon nem dohányzott. Amikor ez igen nehezére esett, sokszor tréfásan ismételgette: minduntalan szombat van.

Hogy mennyire szeretett kis testvérkéivel közösen áldozni, azt megmutatta még halála előtt néhány órával is. A kérdésre, hogy volna-e még valami kívánsága, ezt a szép feleletet adta: „Szeretnék még egyszer az összes kicsikével együtt a szentáldozáshoz járulni...” (Életgyónása után:) „Tudod, anyukám, hála Istennek, egész életemben nem követtem el halálos bűnt. ”

A zene volt az, ami még utolsó óráiban is át- meg átjárta lelkét.

„Tudod, Apám, éppen a mennyországban voltam”monda ragyogó tekintettel egy gyöngesége után. „Gyönyörű volt, sok, megszámlálhatatlanul sok angyal énekelte: Ave, ave Maria! Olyan szép volt a zene... az angyalok meghívtak: énekeljek velük., és én velük énekeltem. ”

Mindkettőnk (apja és anyja) kezét megcsókolva: „Csak nektek köszönhetem, hogy most Istennek annyi áldozatot tudok hozni. ” Mindenkire áldást mondott s a legkisebbeknek, akik nem lehettek ágya körül, áldást küldött.