A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
114 és csak annyi volt bennük az elmélet, amennyi föltétlenül szükséges; az előadások zömének tárgya egészen gyakorlati volt. Pontosabban azt célozta, miként kell a parasztság életmódját, műveltségét, társadalmi szerepét magasabb szintre emelni. Erre szolgált a havi munkafüzet, amely a csoportok heti gyűléseinek az a- nyagát közölte. 1938-ban országos gyűlést tartottak Budapesten, amelyen kb. tízezer ifjú vett részt. A főváros akkor döbbent rá, mekkora hatalom kezd lenni a föld népe, amikor fegyelmezett öntudatát megmutatta. Velük dolgozott a fiatal papság, sőt a barátság annyira mélyült, hogy számos káplán a vezetőkkel együtt végezte a lelkigyakorlatát is. Olyan nagyszerű tavasz bontakozott akkor a magyar földön, amely tíz év alatt a nemzet összes alvó erőit fölrázta volna és boldog országot teremt a Duna völgyében. De nemsokára jött az őrült háború, és újból beteljesült a magyar végzet törvénye. Ma sem tudom igazán megmondani, honnan vette Kerkai a pénzt, amire szüksége volt. Annyi bizonyos, kitűnően tudott koldulni, tehát sokan támogatták, de nehéz anyagi gondja csak 1939-ben szűnt meg, amikor Teleki Pál kormányelnök lett és nagy összeggel támogatta, mert neki első szívügye volt az ifjúság nevelése. Egyik belső munkatársa, Kovrig Béla a páternek odaadó barátja lett, folyton segítette, így sikerült egész sor új vidéki főiskolát szerezni, ami a mozgalom tagjainak a számát hallatlan gyorsan növelte. En ezt nem tartottam jónak, mivel a tömegben elsikkad a minőség, de nem tudtunk kiegyezni, s ezért csak olyan belső munkát vállaltam azután, amely kimondottan a minőség fokozását szolgálta. Mihelyt az orosz kezébe került az ország, útjaink elváltak. A munkásokból álló tagozatunkat, az EMSZO-t nyomban föloszlattam, nehogy a vezetők csoportja a hírhedt új rendőrség áldozata legyen. Kerkai és vezérkara erre nem volt hajlandó és tovább akartak dolgozni, jóllehet az okosság azt parancsolta, hogy minél hamarabb szűnjenek meg. Akkoriban beszéltem erről P. Hunya Dániellel, és igyekeztünk magatartásának okát kihámozni. Egyeztünk abban, hogy Kerkai végletes elszántsággal iparkodik nagyszerű alkotását fönntartani, nem hajlandó azt önként szétbontani. Ha jól tudom, ebben Mindszenty prímás is támogatta, ám ez neki nem volt elég, s ezért keresett igen gyorsan kapcsolatot az új kormánnyal. Debrecenbe küldött futárja szóbeli ígéretet kapott, amely szerint keresztény párt is alakulhat. Én ezt nem hittem el, és mihelyt a kormány (Folytatás a 116. oldalon)
