A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

109

tíz év, három év, tizenhét vagy tizennyolc óra. Míg ma, most és a kimeríthetetlen örökkévalóságban a mi Krisztusunk a Feltámadott.

Ez az Ő végleges állapota, ilyen abban a pillanatban, amikor hozzá szólok, amikor imádkozom, amikor gyónás után megbocsát nekem, amikor erőt önt belém az Eucharisztiában, vagy amikor összeköti a házastársakat.

Ilyennek pillantja meg őt Szent Pál a Damaszkuszba vezető úton, mert a fény, amely az apostolt elvakítja, a feltámadott Krisztus fénye.

Miért keresnénk hát a múlt történelemben azt, aki jelenleg élő? Miért keresnénk őt más alakban, mint amilyenben most él?

Jacques Loew

BÜNTETÉS

Pinczési Judit

Figyellek mint bűn a terhet míg a pengék átölelnek hogyan foszlódsz trónfehérig súlytalanodsz égtől égig.

Kapjál áldást minden szentnél hamár húzósbábú lettél kerüljön el a fájdalom — zsinór nyíljon a hátadon.

A Szentatya szentté avatta az 1876-ban elhunyt Maria Rosa Molas y Vallve katalán apácát, a „Vigasztaló Miasszonyunk Testvérei” kongregáció alapítóját. Ma a rend 90 házában mintegy 800 nővér él. Az alapító és rendje a szegények ápolásával, gyermekek felnevelésével, az öregek és a fiatalok lelki gondozásával tüntette ki magát. * A Szentatya legutóbbi beszédét az Európa-parlamentben félbeszakította a szélsőséges nézeteiről ismert lan Pasley, észak-írországi protestáns lelkész, aki II. János Pált ,Antikrisztusnak' nevezte. A pápa a kirohanást higgadtan hallgatta. „Ez csak nyugalom kérdése; már máskor is volt ilyennel dolgom" — mondta a pápa. A Szentatya a parlament előtti beszédében kifejezte vágyát, hogy az egységre törekvő Európa a szláv népeket is tömörítse, és óvott attól, hogy a közéletből Istent kirekesszük.