A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
107 ,,Isten az ember árnyéka”: amint az árnyék követi a mozdulatokat, a test mozgását, ugyanúgy Isten is követi a lélek mozdulatait. Ha az ember szeretetreméltó, Isten is az lesz. Az ember titka Isten, és Isten titkának sincs más neve, mint amit az ember kitalált: szeretet. Aki szeret, szereti Istent. Élie Wiesel Április 23. - HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA „ALAKÍTSD SZÍVEMET SZÍVED SZERINT” A szentmise olvasmányai: ApCsel 14,21-27: Elbeszélték, mi mindent tett Isten általuk. Jel 21,1-5: Letöröl szemünkről minden könnyet. Jn 13,31-33a.34-35: Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. A keresztény szeretet lényegénél fogva viszontszeretet. Válasz Isten szereiére, aki előbb szeretett engem. Ezt a megelőző szeretetet főleg Jézus Krisztusban mutatta meg az egész emberiségnek. Szeretetünk tehát hála, amely magába foglalja a meghívottak boldogságát és a megajándékozottság örömét. Alázatos, tevékeny és gyakorlati szeretet, amely vidáman vállalja az áldozatokat azért, aki oly fenséges módon mutatta ki szeretetét. De hogyan szerethetem én felebarátomat úgy, ahogy Krisztus szeret minket? Megint csak ez a válasz: eszményről van szó, amely felé mindig törekednem kell. (,,Alakítsd, Uram, szívemet szíved szerint...!”) Mert hogyan is szeret minket Jézus? Úgy, hogy életét adja értünk. Nekünk is úgy kell szeretnünk embertársunkat, hogy életünket adjuk érte (1Jn 3,16). Ez a keresztény főparancs, ennél nagyobbat már senki nem parancsolhat. Aki nagyon veri a mellét, hogy ő minden kötelességét teljesíti, nem is tudja, mi a kötelesség. Hiszen a főparancs a szeretet, és Jézus szerint úgy kell szeretnünk egymást, mint ő minket. Ezt a szintet pedig lehetetlen teljesíteni... Természetesen — általában véve — nem az a parancs, hogy haljunk meg másokért, hanem az, hogy éljünk másokért. E- gész életünk legyen szeretet, minden foglalatosságunkat hassa át a szeretet. Mócsy Imre