A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-02-01 / 2. szám

89

tartani ígéreteiket. Ezért az általa létrehozott társaság tagjainak imáit és teljes lemondását az alkoholról mintegy ellensúlyként igyekezett felhasználni a mértektelenség bűnével szemben.

A kezdeményezésből világszervezet lett, virágzó központjaik megtalálhatók az USA-ban, Ausztráliában, Afrikában. A szervezet központjainak az alapja általában a helyi egyházközség, esetenként kollégiumok, középiskolák. A szervezet tagjai nem önelégült templomba járó emberek, akik lenézik az iszákosokat, hanem olyan keresztények, akik testvéri segítséget kívánnak nyújtani az alkohol áldozatainak. Külön szakosztályok szerveződtek a tizenéves alkoholisták megsegítésére. Fenntartanak intézményeket azok számára, akik még nem éreznek magukban elég erőt a végleges szakításra, de hajlandók részt venni egy ideiglenes elvonókúrán.

A szervezet hatása legjobban Írországban érezhető, ahol több, mint 200000 tagja van. Az „úttörők” megszokott és szeretett alakjai az ír egyházi és társadalmi életnek. Világméretű elteljedésük a számtalan ír misszionárius tevékenységének és példamutatásának köszönhető. Afrika fekete országaiban a becslések szerint századunk végéig 100000-re nő a szervezet tagjainak a száma.

Az 1898-ban ültetett (ekkor alapult a szervezet) kicsiny mustármag élettel teli hatalmas fává nőtt, mely állja a viharokat és a jövő kihívását.

(Folytatás a 83. oldalról)

,,Nagyon szeretem A Szív újságot, már kb. 65 éve olvasom. Kezdtem az iskolában, akkor tanultam belőle egy imát, amelyet ma is minden este elmondok. Aztán a fiaimnak vettem, amíg be nem szüntették. Itt, ahol jelenleg élek, ritkán, ha tudok menni, megveszem a templomban. Most örülök, hogy előfizethetek, és jönni fog. Előre is köszönöm a figyelmességet és az újságot." (Québec)

„Hálásan köszönöm a nívós Szív rendszeres küldését. Szeretettel közlöm, hogy egy másik plébániára helyezett az engedelmesség. A Szív már gyermekkorom óta kedves olvasmányom (66 éves vagyok), és mindig járt édesapámnak Velencébe. Boldog és büszke vagyok, hogy a jezsuita atyák növendéke voltam. Most itt működök Lima legszegényebb és legnyomorultabb negyedében.” (Peru)

Van, amire a mindenható Isten sem képes:

Isten nélküli világmindenség megalkotására.