A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-12-01 / 12. szám
567 politikai konstellációban ki kell alakítania a laicista államban való é- lés tudatát, és arra kell törekednie, hogy elsősorban mint Krisztus egyháza tudja szolgálni a nemzeti közösség javát az evangéliumi mottónak megfelelően:,,Keressétek először az Isten országát és az ő igazságát, a többi hozzáadatik nektek” (Mt 6,33). S. Sz. BESZÉLGETÉS DR.PASKAI LÁSZLÓ BÍBOROSSAL - II. Sokat emlegetik mostanában, hogy új egyházi törvény készül, ami az egyház és az állam kapcsolatát a megváltozott helyzetnek megfelelően új szellemben szabályozza majd. Tudna-e mondani valamit ezzel kapcsolatban Bíboros úr? ✓ Uj egyházi törvény előkészítése kezdődött el. Ennek indoka, ahogy a múlt évben a parlament ülésén is elhangzott, hogy az egyházi törvények meghaladottakká váltak az idők folyamán. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy az egyházak működésére vonatkozó törvények az ötvenes években készültek. A törvényeken gyakorlatilag semmiféle változtatás nem volt. A gyakorlat azonban már régóta eltér azok merevségétől, ill. azoknak az egyház működését visszaszorító jellegétől. Ez tette indokolttá az új egyházi törvény létrehozását. Az előkészítés során az egyházak igényeit előre kérik, hogy figyelembe vehessék a törvény megalkotásában. Ez azt jelenti, hogy nem egy elkészült szöveg kijavítását vagy átolvasását kérik az egyházaktól, hanem hogy előre mondják meg, a tapasztalat alapján milyen igényeik vannak. Az egyházi törvénnyel kapcsolatban most általánosságban mondom el a nézetemet, amit a miniszterelnökkel márciusban történt találkozásom során is kihangsúlyoztam: az egyházi törvény az egyházak működését ne korlátozza, hanem szabályozza; biztosítsa az egyházi törvény az egyházak funkcióképességét minden egyes egyház saját természetének megfelelően. Ezeket alapelvként a miniszterelnök is elfogadta a beszélgetésen, és az azóta történt megbeszéléseken természetesnek tartják ezeket. Szeptemberben a püspöki konferencián kértem az egyes püspökök hozzászólását. Majd az egyházmegyei zsinat után gyűjtöm össze a véleményeket és adom át a katolikus egyház részéről kialakult elvárásokat, igényeket az új egyházi törvénnyel kapcsolatban. Az eddig történt tárgyalások folyamán kialakult az a helyzet, amiről az előbb is beszéltem: értékelik az egyházak tevékenységét, számítanak társadalmi szempontból is az egyházak működésére, és a beállítottság az egyházi törvénnyel kapcsolatban az, hogy I
