A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-12-01 / 12. szám
J 68 az egyházak a maguk belső életének megfelelően tudjanak élni. Nem félnek az egyháztól társadalmi szempontból sem. A terv az, hogy 1990-ben terjeszthessék a parlament elé az új egyházi törvényt. Ilyen hosszúnak látszó időre azért van szükség, mert egy jogi törvényről van szó, nem lehet egy hónap alatt megfelelő átgondoltsággal megfogalmazni. Föltételezésem szerint az új alkotmányban benne lesz mindaz, ami a vallásszabadságra, a gyülekezési szabadságra vonatkozik. Ma a társasági törvényről nagyon sok szó esik. Kifejtettem már a véleményemet ezzel kapcsolatban: más a társadalmi társulás és közösség, amit a társadalmi szervek hagynak jóvá működési szabályzatukkal együtt, és más az egyházi társulás. Elfogadott ténynek tekintik azt, hogy egyházi közösség, csoport, társulat az, amit az egyház vezetősége annak fogad el, az adja a működési engedélyt, s aminek a tagjai is elfogadják az egyházi hierarchia vezetését. A Szentatya magyarországi látogatásának hírét nagy örömmel fogadták a magyarok mindenütt. A látogatás előkészítése és lebonyolítása nagy erőket köt majd le, óriási anyagi erőfeszítést is jelent a gazdasági gondokkal küzdő országnak. A Szentatya látogatásával kapcsolatban Bíboros úr milyen lelki gyümölcsöket tart elsősorban szem előtt, és a látogatás milyen lelki előkészületeit tervezi az ország katolikusai számára? A Szentatya mindig kihangsúlyozza azt, hogy az ő látogatásai lelkipásztori látogatások. Ez azt jelenti, hogy a katolikus egyház híveit erősíti meg a hitben, az egyházi közösséghez való tartozásban, s az egyház látható fejével, Szent Péter utódjával személyes kapcsolat jön létre. Ezeket a célokat tartom én is szem előtt a Szentatya magyarországi látogatására gondolva, és elsősorban a keresztény élet, a lelki élet mélyítését várom tőle. Figyelmem nem arra irányul, hogy minél színpompásabb, minél teátrálisabb legyen a látogatás, hanem hogy lelki gyümölcsöket tudjon hozni. Feladatunk most az előkészület során, hogy a Szent István-év és a Mária-év gyümölcseit fokozottabban hozzuk. Ezek: a hitben való elmélyülés, az erkölcsi tisztaság őrzése, a családi élet tisztaságának megtartása, a bűnbánatban való elmélyülés, az imádság szellemének mélyülése és — kiemelten — még a rózsafűzér imádkozása. Mindez általános tervként szerepel. Konkrétabb előkészületbe akkor fogunk, amikor már tudjuk, mikor és milyen terjedelemben lesz a látogatás. Megválasztjuk a látogatás alapgondolatát, ahogy ez minden országban történik. Ezt követi az evangelizáció az egyes egyházközségekben a részleteire bontott alapgondolat jegyében. És mindenféleképpen az
