A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11. szám
523 gos lélekkel kapcsolódtak be a fölajánlás megújításába. Nem tervezetten egy egészen különleges esemény is kapcsolódott hozzá: a Szentatya meghívása lelkipásztori látogatásra. A magyar kormány meghívását augusztus 18-án az államelnök, Straub F. Brúnó adta át Colasu- onno érsek úrnak, én pedig a püspöki konferencia meghívását. Megemlítendő a Szent István Emlékbizottság. Nagyon tiszteletre méltóan készültek erre föl. Elnöke a parlament elnöke. Sarlós István, a három alelnök: a MTA alelnöke, a Hazafias Népfront elnöke és személyemben a püspöki kar elnöke. A katolikus egyház kezdeményezésére ült össze, a MTA és a HNF közreműködésével. Volt kétnapos tudományos ülésszak a MTA, az ELTE és a MKPKrendezésében, nagyon nívós, tisztességes előadásokkal. Az augusztus 20át megelőző napon, hogy ne ütközzön az egyházi ünnepségekkel, kiemelkedő helyeken társadalmi megemlékezések voltak. Továbbá igen sok írás jelent meg az évforduló alkalmából, cikkek és könyvek, és a tévé is különféle formákban tért vissza a Szent István-i gondolatra. A magyarságtudat tisztulása és erősödése az ünnepségekkel kapcsolatban föltétlenül említendő tény. Magyarországon jelentős változások történtek a közelmúltban és vannak folyamatban ma is. Milyen ténylegesen új lehetőségek nyíltak az egyház előtt? A jelenlegi helyzetben minden területen újragondolás és újraértékelés történik. Ha az egyház működését nézzük, nem szabad elválasztanunk magától a folyamattól, ami az elmúlt időkben történt. Az utóbbi években mindig inkább előtérbe került az, hogy az egyház értékelésére a vallásról való vélemény is pozitív irányban változott. Az idei esztendőben komolyabb mértékben, nagyobb összefüggésben került előtérbe, hogy valamennyi területen együttesen nézve a meglevő problémákat tudja az egész társadalom, a vezetőség is, átértékelni, újragondolni a teendőket politikai, gazdasági, társadalmi téren egyaránt. Manapság az egyházat a társadalom alkotórészének tekintik. Az egyházak — valamennyi egyházat beleértem, természetesen — működésében főleg az etikai értékek ápolását a társadalom szükségesnek tartja, tudván azt, hogy vannak olyan rétegek, ahová csak az egyház tud eljutni. Az egyház kulturális és történelmi szerepe Magyarországon is olyan tényező, amit figyelembe kell venni a jövő építésében. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, a gyakorlat már eléggé eltért az 1950-es években hozott törvényektől, ill. irányelvektől. A jelenlegi helyzetben az egyházak működése számára gyakorlatilag nyílik egy sokkal nagyobb távlatú lehetőség: a hitoktatás területén, a föl
