A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-11-01 / 11. szám

524 nőtt hívek oktatásának területén, a lelkipásztori életbe a hívek bekap­csolódása területén, karitatív szempontból és az egyházi iskolák eset­leges bővítésének a területén. A mai gazdasági helyzetben a könyvvá­sárlás azok közé tartozik, ahol az emberek leépítik kiadásaikat. A ka­tolikus könyvkiadásban megjelenő könyvek elfogynak. Ez jelzi az i- gényt. Remélhetőleg előbbre tudunk lépni ezen a területen is. A magyar egyház nincs abban az állapotban, hogy minden elvá­rásra, újabb lehetőségre a szolgálat felvállalásával válaszolhasson. Mi­lyen szolgálatok élveznek elsőbbséget? Mindenféleképpen elsőbbséget élvez a katekézis, a megfelelő katekéták kinevelése — itt föltétlenül szükségünk van a hívek segít­ségére -, a megfelelő hittankönyvek kiadása. Aztán az ifjúság vallá­sos irányítása. Gondolok a különböző kiscsoportokra és gondolok az ifjúság nagyobb jellegű összejöveteleire, valamint a fiataloknak meg­felelő irodalommal, lelki könyvvel való ellátására. A püspöki kar lelkipásztori célkitűzései közt szerepel erősen a családpasztoráció, mert Magyarországon a családok válsága, problé­mája sajnálatos módon igen súlyos. A fölnőttek hitbeli, teológiai kép­zése elengedhetetlen, hisz a szülők, a fölnőttek tudják a saját gyerme­keiket a hitre elvezetni. A hitben, a vallási életben való elmélyüléshez nagyon fontos o- lyan jellegű közösségek létrehozása, amelyek imádsággal, áldozattal, a maguk karitatív tevékenységével segítik az egyházat. Igen fontos és szükséges feladat az egyházközségek aktivizálá­sa. Magyarországon plébániai rendszer van, minden egyházközség­ben van képviselő testület. Az új egyházközségi szabályzat már eleve úgy készült, hogy a képviselő testület, ill. az egyházközség minél aktí­vabb legyen. Megalakult a képviselő testületek egyházmegyei és or­szágos tanácsa. Ezekre is fontos föladat vár. Karitatív területen szin­tén kell lépést tenni. Gondolok az országos intézményekre, de sok­kal inkább gondolok az egyes egyházközségek keretén belül való ka­ritatív tevékenységre. Ne legyen egyetlen egy magára hagyott idős, szükséget szenvedő hívő sem, akire ne figyelnének föl a többiek. Igényként jött elő az egyházmegyei zsinat megtartása. Megkér­deztem a papi tanácsot. Nagyon jónak, szükségesnek tartanák, csak jól elő legyen készítve. Lassan ötven éve, még 1941-ben volt az utol­só egyházmegyei zsinat. Azóta nagyon sok változás történt. Az elő­készítés során tanulmányozni akarjuk a külföldi példákat is, hogyan tartanak ma máshol egyházmegyei zsinatot. Téma bőségesen van. El­gondolásom, hogy lelkipásztori tervet, irányelveket dolgozunk ki.

Next

/
Thumbnails
Contents