A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-10-01 / 10. szám

473

rolt, vagy amelyet célzatos intézkedéssel oda tömegesen betelepítettek, a mintegy 40-50 ezer „csángónak” nevezett katolikust is mozgósítsa a kétnyelvűség bevezetése érdekében. A hagyományosan buzgó csángó katolikusok az erdélyi magyar katolikusokkal érintkezve, többségükben felfedezték és azóta is ápolják magyar identitásukat, egy részük viszont az évszázados asszimiláció során elsajátított román identitást vállalja, és energikusan támogatja a kormányzat két- nyelvűsítő törekvéseit.

Kiáltvány Nyugatra

1986 őszén egy ismeretlen forrásból származó névtelen kiáltvány járta be a nyugati sajtót „erdélyi és bánáti katolikusok” aláírással, mely nemzeti és vallási népirtással (genocídiummal) vádolta meg az erdélyi római katolikus papságot és egyházi vezetőket, mivel ellene vannak annak, hogy a katolikus vallást gyakorolni kívánó románság a nemzetiségi pasztoráció kétnyelvűsítése árán kapjon anyanyelvű lelkipásztori gondozást. A pápát és a római egyházi vezetőket arra kérik, hogy vessenek véget ennek — az emberi jogokat, de az egyházjogot is sértő — vonakodásnak, és tegyék lehetővé, hogy ők is a saját anyanyelvükön imádkozhassanak és taníthassák gyermekeiket a hit elemeire.

Szakértők úgy vélik, hogy ez a kiáltvány a hivatalos román törekvések egyik rejtett lépése. Erre utal, hogy a Luceaferul c. lap 1986. február 15-i számában V. N. Ungureanu már követelte megoldásként „a román nyelv bevezetését a liturgiába, és azt, hogy a bánáti, ill. erdélyi román hívőknek pasztorálását román papok végezzék.”

(Folytatjuk.)

Virt László

„. . . MINT FÖPÁSZTORUK ÁLLTAM MELLÉJÜK”

(Prágai beszélgetés Tomásek bíborossal)

Aki Prágában jár és kiér a házak közül a Moldva-folyó partjára, annak tekintetét először a Károly-híd felett magasodó, a Szent Vitus székesegyházzal koronázott Hradzsin vonzza magához. A Szent Vitus a prágai érsekek főtemploma, mellette a királyi vár pedig a cseh és az európai történelem jelentős eseményeinek színhelye. Itt a várdombon, a történelmi levegőt árasztó épületek egyikében él Frantisek Tomásek bíboros-érsek, a csehek