A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-01 / 10. szám
474 89 éves metropolitája. Hivatali szobájában beszélgettem vele hosszú és nehéz életútjáról, valamint a rábízott egyház sajátos helyzetéről. — Érsek úr, az Ön nevét sokat emlegetik a katolikus világban. Milyen állomásai voltak papi szolgálatának?- 1899. június 30-án születtem a morvaországi Stud énka községben, ahol szüleim földművesek voltak. 1910-től 1918-ig az olo- mouci szláv gimnázium tanulója voltam, majd érettségi után rövid ideig katonai szolgálatot teljesítettem. 1918-ban lettem papnövendék az olomouci érseki szemináriumban, melynek elvégzése után 1922-ben pappá szenteltek. Ezután előbb Olomoucban, majd 1927-től a Kelciu Kranicban voltam hittanár. 1934-ben kineveztek a valláspedagógia és a katekétika adjunktusának az olomouci teológiai fakultásra. 1938- ban kaptam meg a teológiai doktori címet. A német megszállók 1939- ben betiltották a fakultás működését, ezért ismét hittanár lettem a város egyik iskolájában. 1940-től az egyházmegyei szemináriumban tanítottam és egyházmegyém hitoktatási tanfelügyelője lettem. 1945- ben mint docens ismét visszatértem az újra megnyílt érseki fakultásra, 1947-ben pedig az államelnök a valláspedagógia és katekétika rendkívüli egyetemi tanárának nevezett ki. 1950-ig dolgozhattam ebben a minőségben, amikor ismét felfüggesztették a teológiai fakultás működését. Közben még hitoktatói kurzusokat vezettem, 1949. október 12-én pedig XII. Pius pápa olomouci segédpüspökké nevezett ki. Két nappal később Jozef Matocha érsek püspökké szentelt, kinevezésemet és felszentelésemet azonban az akkori kormányzat nem fogadta el. így tanári munkám kényszerű megszűnése után plébános lettem az 1951. július 25-én történt letartóztatásomig. 1954 májusáig kényszermunktáborban voltam. Szabadulásom után Moravské Huzo- vé-i plébánosként dolgoztam Olomouc mellett. VI. Pál pápa 1965 februárjában innen nevezett ki a prágai érsekség apostoli adminisztrátorává. Az állam ekkor ismerte el a püspökké szentelésemet. Előzőleg már részt vettem a II. vatikáni zsinat ülésein, ahol a három szlovák püspök mellett én voltam az egyetlen cseh püspök. A zsinat üléseim öt alkalommal szólaltam fel. Tömések bíboros tagja a Klérus Kongregációnak és az Európai Püspökök Konferenciájának. 1976 májusában „in petto” (titokban kinevezett) bíboros lett, majd VI. Pál pápa 1977 júniusában nevezte ki prágai érsekké. Bíborosi kinevezését is ekkor hozták nyilvánosságra. Pályafutásának állomásai híven tükrözik az általa megélt korszak történelmi fordulóit. A csehszlovákiai katolikus egyház élő szervezet, melynek sajátos helyzetén szintén felismerhetők az elmúlt korszak alakulásának jegyei. Mint a bíboros mondja, nincs püspöki konferencia, mert a püspöki székek legtöbbje nincs betöltve. Csehországban Tömések bíboros az egyetlen hivatalban levő püspök, és Szlovákiában is csak Nyitrán és Besztercebányán
