A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
42 Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából Hosszú papi életében a lőcsfalvi pap sok házat szentelt. Falun és városon, kastélyt és kunyhót, nemesi kúriát és paraszt udvarházakat. Ezeket mind lassan el is felejtette. De szentelt egy házat, melyet, míg él, nem fog elfelejteni. Mert ez bizony EMLÉKEZETES fura ház volt. Négy kereke volt, dombszerű, erős, esőálló vászon a teteje, lovak húzták, „HÁZSZENTELÉS” illetőleg egy jó erős muraközi öreg ló húzta. Bejárta vele ,,ungot-berket”, ahogy a mondás szól. Az egyszerű paraszti ész nem is nevezte „háznak”. De Petkó András a „házának” nevezte. Lakóházának, mert már vagy húsz esztendeje lakik benne: benne alszik, benne étkezik, utazik, dolgozik, télen-nyáron, esőben és napsütésben. De talán lássuk közelebbről, hogy s mint történt ez a híres-nevezetes házszentelés. * * * Egy reggel furcsa zajra lett figyelmes a lőcsfalvi pap, ahogy irodájában a vasárnapi hirdetéseket állította össze. Úgy látszik, valaki nyitva felejtette a nagykaput, és valami szokatlan jármű közeledett az iroda ajtaja felé. Csak a ló patája kopogott a kövön, s az is megállt a kocsis „hahó”-jára,amit követett egy erős kopogtatás, és a „tessék”-re egy furcsa emberi lény jelent meg az ajtónyílásban. Nagy darab ember volt, harcsabajuszos, szakállas. Lehetett úgy 30-40 között. Harsány hangon recsegtette a „dicsértessék”-et. A lőcsfalvi pap elképedve bámult a szokatlan látványra, és ő is ráropogtatta a „mindörökké, ámen”-t. * * * Az érdekes jelenség Petkó Andris névre hallgatott. Vándor iparos volt, aki ,,ezermesternek” is mondható, mert nemcsak köszörült mindenféle vágószerszámot, baltától kezdve a különböző késeken át az ollókig, hanem javítója volt mindenféle fémedénynek a korsótól a fazékon, serpenyőn, tepsin át a nagykatlanig. Azonkívül ablaküveget is vágott, rossz zárakat, lakatot is javított. Egyszóval valóságos kétlábú és kétkerekű „áldása” volt a mesterekben szűkölködő kis helységeknek. A paphoz nem a mestersége sürgette, hanem egy kérés. Most szerzett egy vadonatúj „házat’ magának a régi vásott helyébe, és mint
