A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-09-01 / 9. szám

I

390

Ács Antal

VASARMAPI GOMDOLATOK

Október 2 - ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD VASÁRNAPJA

A szentmise olvasmányai:

Tér 2,18-24; Zsid 2,9-11; Mk 10,2-16.

Elterjedt közvélemény a házasság felbonthatósága, és általános gyakorlat világszerte a válás meg az újraházasodás. Meglehetősen hasonló volt a helyzet Jézus korában is, és a zsidók Mózes tekintélyére hivatkozhattak: ha a férj „valami ellenszenveset” talál feleségében, válólevelet állíthat ki neki, és azzal elküldheti házából.

Élénk vita folyt arról, milyen ok elégséges a feleség elbocsátására. A lazább felfogás szerint bármilyen csekély ok (pl. hogy az asz- szony rosszul főz); a szigorúbb vélemény a kicsapongás bűneit kívánta meg.

A feltett kérdésre válaszolva Jézus „Mózesnél régebbi” tekintélyre hivatkozik: a teremtéselbeszélésre, mely Isten eredeti elgondolását tükrözi. Jézus egész működésének ez az egyik sarokpontja: az élet minden területén visszaállítani — a megalkuvó gyakorlati élet- szabályok helyébe — Isten eredeti elgondolását. Jézus hivatkozik mind a két teremtéselbeszélésre: az első szerint a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket (Ter 1,27); a második arról szól, hogy családjukat elhagyják, egymáshoz ragaszkodnak, „és lesznek ketten egy testté” (Tér 2,24).

Első olvasmányunk a jóval régebbi, de a Teremtés könyvének sorrendjében második teremtéselbeszélést idézi. Belőle plasztikus elevenséggel áll elénk a nemek eredete és értelme. A Teremtőre kivetített emberképűség meglehetősen zavar; úgy látszik, zavart már az ó- szövetség későbbi századaiban is: erre vall a későbbi és jóval elvontabb első elbeszélés. Pedig az Eden kertjében embert gyúró és az álomba mélyedt ember oldalából asszonyt formáló Isten képe nagyszerűen fejezi ki a nemek kapcsolatának mélységét és drámaiságát, a házasság nagyszerűségét és tragikumának csiráit.

Jézus a teremtéselbeszélésekből levonja egyetemes érvényű következtetését: „Amit az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.” Kijelenti tehát isteni tekintéllyel (a mózesi törvénynek ellentmondva!) a házasság felbonthatatlanságát.