A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-08-01 / 8. szám
374 Szerzeteskérdés A világiak bevonásával és a kiscsoportok bekapcsolásával — akkor is, ha a vállalkozást teljes siker kíséri — nem lehet ellátni a hagyományosan szerzetesek által végzett munkákat. Ilyen különleges lelkipásztori feladat pl. a papképzés és a lelkiségi továbbképzés; a területi elvhez nem igazítható, sajátos élethivatás szerint tagolódó „kategorizált lelkipásztorkodás"; a népmissziók; stb. A magyar egyház nem nélkülözheti a szerzetesek segítségét: a szegénység-szüzesség— engedelmesség hármas fogadalmával elkötelezett személyek jobban mozgósíthatók olyan helyekre, ahol különösen nagy a szükség; a szerzetesség jobban hozzáilleszthető az egyházi tevékenység hierarchikus struktúrájához, mint a világi munkatársak vagy a bázisközösségek. Mivel Magyarországon a világi munkatársak bevonására eddig kevés lépés történt, nem ismeretesek a nehézségek sem. Várható, hogy éppen a világiak beállításánál mutatkozó nehézségek fogják erősíteni a kívánságot a szerzetesi munka kibővítésének lehetősége iránt. Róma a szerzeteskérdést állandóan napirenden tartja. II. János Pál pápa 1987 októberében az „ad liminán" levő magyar püspököknek ezeket mondotta: „A férfiak és nők Istennek szentelt élete Isten népe életerejének másik fajtáját alkotja. Nemzetek evangelizálása a szerzetesek által kezdődött ... Ma is meg vannak bízva az ifjúság nevelésével, az evangéliumi tanácsokról való tanúskodással és a szeretetszolgálattal. Reméljük, hogy jelenlétüket mindenki egyre inkább megbecsüli és kívánja.” A szerzeteskérdésben az egyházpolitikai előrelépés sajátos pszichológiai akadálya a sztálinista időkből származó 34/1950.számú betiltó törvény tabuként való kezelése, ill. a törvény ama korlátja, hogy a betiltott szerzetesrendek csak gimnáziumok vezetése céljából kaphatnak újra működési engedélyt. Minden más rendelkezés csak a törvény módosításával lehetséges. A nehézség a törvény megváltoztatása ellen nem tárgyi, mert az ország vezetése ma már nem azonosítja magát azokkal az indítékokkal, melyek alapján annakidején a betiltás történt. Átmeneti megoldás alkalmazásával máris engedélyezték a Magyarok Nagyasszonya (nem „betiltott", hanem „újonnan alakult") női szerzetesrendet. Miklós Imre államtitkár bécsi sajtóértekezletén bejelentette, hogy tárgyalások folynak új egyházi gimnázium engedélyezéséről, és a „kapuk nyitva állnak" más megoldások felé is. Paskai érsek prímás, maga is ferences szerzetes, nagyon jól látja, hogy a volt rendtagok lassú kihalásával a magyar egyház elveszítheti a meghonosodott rendek által képviselt örökséget is. Szeretné legalább azt a spirituális és egyházi örökséget életben tartani, amivel a szerzetesközösségek a magyar egyházat gazdagították. Arra törekszik, hogy a volt
