A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-08-01 / 8. szám

347 Szent Jakab a középutat tálja elénk: Válaszd ki, mi legyen vá­gyaid és törekvéseid célja. Legyen az békesség, megértés, együvétarto- zás, ha ezekért imádkozol és dolgozol, Isten áldása lesz rajtad. Az evangéliumban Jézus megint visszatér a kellemetlen té­mához, saját szenvedéséhez. Ezt semmiképpen sem akarják elfo­gadni tanítványai. Hogy mennyi­re világiasan gondolkodnak, lát­szik beszédtémájukból: ki a na­gyobb közöttük a világi, hatal­maskodó értelemben? Jézus erre a kisgyermeket állítja eléjük pél­daképül. A kisgyerektől senki sem fél, az nem hatalmaskodik. Ezért a tanítvány jellemzője is az alázatosság és egyszerűség. A kis­gyerek mindent úgy vesz szüleitől, mint ajándékot. így a tanítványok is úgy nézzenek Istenre, mint szerető Atyjukra, akinek kezéből min­dent hálaadással vesznek. A világ szemében a hatalmas az, aki számít; Jézus szemében, aki kicsi, az számít, az az igazi tanítvány. Szeptember 25. - ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP AZ ELVARÁZSOLT KASTÉLY A szentmise olvasmányai: Szám 11,25-29; Jak 5,1-6; Mk 9,38-43.45.47-48. Az elvarázsolt kastélyt tudatosan úgy építik, hogy félrevezes­sen. Ez a félrevezetés akkor sikerül a legjobban, ha a kastély a valóság benyomását kelti. Amikor a padló süllyedni kezd, vagy a tükör torz ábrázatot mutat, tudjuk, hogy elvarázsolt kastélyban vagyunk. De amikor a kivezető ajtó olyan valóságosnak látszik, hogy a kilincs után nyúlunk, a kilincs viszont semmivé foszlik, és mi ottmaradunk a sö­tétben és bizonytalanságban: ez bizony már félelemmel tölti el még az oroszlánszívűeket is. Életünk, istenkeresésünk nagyon hasonlít az említett kastély­ból kivezető úthoz. Könnyű felismerni az Istentől elválasztó bűnö­ket, mint a gyilkosság, lopás, csalás különféle formái vagy az erkölcs­telenség kirívó bűnei. De vannak olyan helyzetek, ahol mi úgy vél­jük, hogy a helyes úton járunk, és nem vesszük észre, hogy zsákutca felé tartunk. Három ilyen zsákutcába vezető esetet említenek a mai olvasmányok.

Next

/
Thumbnails
Contents