A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-07-01 / 7. szám

333

gének ellenzésébe ütközne. Ugyanakkor a közvéleménykutatás eredményei arra is utalnak, hogy a lakosság jelentős hányada erősen támogatja a nőknek az abortuszhoz való jogát (49%), és a kórházaktól független abortuszklínikák felállítását (56%). A megkérdezetteknek csak 40%-a tekinti a magzatot embernek a fogamzás pillanatától, és 35%-uk úgy gondolja, hogy a magzatelhajtás lehetőségét a terhes nő döntésére kell bízni.

Ezek az adatok nagyon is zavaros képet adnak a közvélemény álláspontjáról. Az ellentmondó vélemények nem követik a hagyományos felekezeti határokat sem. A közvéleménykutatók mindezt azzal magyarázzák, hogy a kérdés megfogalmazása jelentősen befolyásolja az adott válasz természetét. Ezenfelül a kép arra is utal, hogy a közfelfogásban nagy zavar és konfúzió veszi körül a törvényhozásra vonatkozó problémákat. Ennek következtében nagy a valószínűsége annak, hogy az abortusz törvényes korlátozásának minden lehetséges változata megtalálja majd lelkes támogatóit és hangos ellenzőit is. (Toronto Star, 1988. március 5.)

A tudományos tényeket vizsgálva mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az elmúlt évtizedek alatt az orvostudomány a magzat méhen kívüli életképességének (viabilitásának) időpontját több mint harminc nappal meghosszabbította, olyannyira, hogy manapság a huszonnégyhetes koraszülöttet, vagy még a korábbit is, már életképesnek lehet tekinteni. A genetika minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja már a blasztula vagy az embrió emberi mivoltát is, és a szonográf lehetővé teszi az emberi arc méhen belüli felismerését már a terhesség korai időszakaiban is. A méhen kívüli megtermékenyítés szenzációs eredménye is megerősíti ezt az újonnan kialakult felfogást: a kémcsőben létrehozott életet „test-tube baby''-nek (kémcső-gyermeknek), és nem mesterségesen létrehozott emberi sejthalmaznak nevezzük. Dr. Edwards, aki a nemrégen elhunyt Dr. Steptoe- val közreműködve az első test-tube baby 10 évvel ezelőtti szerencsés születését lehetővé tette, nagyon is találóan utalt erre a tényre, amikor az angliai Brown Lujzáról ezt jegyezte meg:,,amikor utoljára láttam, nyolc sejtből állt; ugyanolyan szép volt akkor is, mint most."

Mindezek a tények mintegy kézzelfoghatóvá teszik a méhen belüli emberi életnek a fogamzástól a születésig tartó folytonosságát. A terhesség stádiumai közötti különbségtétel tehát nem más, mint egy mesterséges és önkényes határvonal. A pótanyasággal (surrogate motherhood) kapcsolatos bonyolult bírósági döntések is ugyanerre a tényre utalnak. Ezek a döntések ugyanis növekvő figyelmet fordítanak a pótanya kötelességeire, amelyek a terhesség stádiumaitól függetlenül a magzat egészségének megvédésére, a környezeti és foglal