A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7. szám
331 Somfai Béla MAGZATELHAJTÁS: POLITIKAI DILEMMA ÉS ERKÖLCSI KÉRDÉS KANADÁBAN A kanadai Legfelsőbb Bíróság 1988. január 28-i döntése szerint a Büntető Törvénykönyv 251-es szakasza „az egyén élethez való jogával, valamint a személyes szabadság és biztonság jogaival ellentétben áll". Ez a szakasz a magzatelhajtást büntetendő cselekménynek tekintette, kivéve akkor, ha egy háromtagú orvosi bizottság úgy döntött, hogy a terhesség az anya életét vagy egészségét veszélyezteti vagy veszélyeztetheti. A törvény a terhesség stádiumait nem vette figyelembe, de megkövetelte azt, hogy a terhesség megszakítását engedélyezett orvosok hajtsák végre engedéllyel rendelkező kórházakban. A Legfelsőbb Bíróság döntése felborította az abortusz ellenzői és támogatói között 1968-ban létrejött labilis politikai egyensúlyt. A bíróság a 251-es szakaszt csak abból az egy szempontból vizsgálta meg, hogy vajon „az előírt eljárásmód megfelelt-e az igazságosság alapelveinek". A magzat érdekeit tartva szem előtt a törvény- könyv „a terhes nő életének és egészségének védelmét másodlagos szemponttá tette", mondta a bíróság. A terhesség művi megszakítását terapeutikus okokkal igazolta azok meghatározása nélkül. Az abortusz jóváhagyásához körülményes és időrabló eljárásmódot követelt meg, és ezzel megnövelte a terhesség veszélyeit. A bíróság véleménye szerint a magzat védelme nem indokolhatja meg „a terhes személy biztonságához való jogának ilyen mértékű megsértését". A magzatelhajtás alkotmányjogi kérdésére vonatkozóan a bíróság csak annyit mondott, hogy „a döntésnek ez az emberi jogokra vonatkozó értelmezése . . . nem ad alkotmányos alapot az abortuszhoz”. A döntés szövege többször is utal a terhes nő és a magzat érdekei közötti szerencsésebb egyensúly megteremtésének szükségességére. Ezért ezt nem lehet az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a Roe és Wade ügyben meghozott híres döntésével összehasonlítani, noha a bírók közül néhányan meg vannak arról győződve, hogy „a magzat potenciális életének értéke egyenes arányban áll a terhesség fejlődési stádiumaival". A jelenleg érvényben levő törvényes rendszabályok azonban teljesen szabadon hagyják az abortusz végrehajtásának vagy visszautasításának lehetőségét. A döntés következtében jelenleg Kanada a civilizált világ egyetlen olyan országa, ahol a terhesség megszakítása semmiféle törvényes korlátozásba sem ütközik, legalábbis addig, amíg a törvényhozó testület „meg nem határozza a magzat fejlődésében azt az időpontot,
