A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-07-01 / 7. szám

327

sük sem felel meg a rájuk váró feladatnak. Sokukból meg egyenesen hiányzik a mai papnál elengedhetetlen misszionáriusi lelkűiét. Mindent egybevetve úgy tűnik, hogy a magyar egyház elkötelezett munkásainak általános „megfiatalítása" csak a világiak bevonásával történhet.

Világiak bevonása

Az előkészület erre a magyar egyházban már évek óta folyik. A magyar egyháznak a XVI—XVII. századbeli török megszállás idejéből hagyománya van a pap nélküli lelkigondozásra. A lelkigondozó munkával megbízott világiakat „licenciátus''-nak nevezték. A világiak teológiai képzésére 1978 őszén hároméves levelező oktatás indult, évfolyamonkint mintegy másfélszáz hallgatóval. Ezt a főiskolai szintű

kurzust eddig mintegy 800 személy végezte el. 1986 máriciusá- ban hivatalosan is megnyílt a lehetőség arra, hogy a püspökök világiakat lelkipásztori kisegítő munkával bízhassanak meg olyan területen, melyet világiak számára az egyházi törvénykönyv megenged. Ilyenek: liturgikus funkciók (áldoztatás, pap nélküli istentiszteletek tartása, keresztelés, temetés, keresztségi és házassági előkészítés); igeszolgálat (szent- szentbeszéd, bibliaóra, megfelelő képzettség esetén: hitoktatás iskolában és templomban), lelkipásztor nélküli egyházközségek vezetése. Nyitva áll az út a diakónussá szentelésre is. A Magyar Püspöki Kar által összeállított és az Állami Egyházügyi Hivatal által is jóváhagyott szabályzat ugyan a megbízatást szigorú megszorításokkal kapcsolja össze (a világi csak a megbízólevélben szereplő helyen, csak a rábízott feladatkörben és csak egy pap felügyelete alatt végezhet lelkipásztori kisegítő munkát), de a szabályzat alkalmazása eddig pragmatikus volt. A főpásztorok kezdik lassan a gyakorlatban is bevezetni.

Lustiger bíboros, párizsi érsek — a püspök és a világiak

A magyar egyház jó indítást kapott a világiak lelkipásztori munkába állításához az 1987. évi püspöki szinódustól, mely éppen a világiak szerepével foglalkozott. A szinódus záródokumentumában, „üzenetében", megfogalmazta a világiak lelkipásztori munkájának teológiáját és pasztorális irányelveit. Az életszentségre való elhivatottságból kiindulva fejtette ki a világiak „karizmáját". A Magyar Püspöki Kart képviselő prímás az üzenetet magyar nyelven is közzétette, és