A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7. szám
310 2. Ellenemondás a Sátánnak és hitvallás Mint előbb említettük, a keresztség: választás a Sátán és Krisztus között. A rosszat elvetjük, a jóhoz csatlakozunk. E két mozzanatot tükrözi a szertartásnak ez a része. A pap újra emlékezteti a szülőket, a keresztszülőket és az egész közösséget felelősségük súlyára: „Reméljük, hogy hitbeli meggyőződéstek hozott ide benneteket, és így készségesen vállaljátok a gyermek megkeresztelésével járó kötelességeket. Gondoljatok arra, hogy ti is részesültetek a keresztségben.” A hitvallást a jelenlevő személyek végzik, vagyis nem akárki, hanem az egyház tagjai. A közösség szerepe itt újra hangsúlyt kap. A személy az egyház közösségében vallja meg hitét. Az egyén életében a bizonyosság és a kétség állandóan váltakozik. Mindannyian úgy imádkozunk, mint a jerikói vakok: „Uram. add, hogy szemünk megnyíljék!” (Mt 20,33). A hit azonban, és a hatására formált meggyőződés nem az egyén okosságán alapul. Nem azt hisz, amit akar, hanem azt, amit az egyházi közösségben hallott, ami végső fokon Istentől származik, és Jézus Krisztus által lett nyilvánvalóvá. „A hit hallásból fakad, a hallás pedig Krisztus tanításából” (Róm 10,7). Az elmélkedés, a keresés, imádság és elmélyítés mind arra összpontosul, amit az egyházban Krisztus Lelke őriz. „Ebben a tanításban, ebben a hagyományban hiszek. Ezt akarom magamévá tenni, ezt akarom sértetlenül, úgy, ahogy kaptam, átadni gyermekemnek.” Az egyén és a közösség egyaránt érdekelt a hitvallásban. Az egyén hitvallása a közösség hitében gyökerezik. A szülők, keresztszülők és a közösség vállal felelősséget a hit továbbadásáért. A szülők lesznek a hit első továbbadói, amikor szavukkal és példájukkal a hit elemeire tanítják gyermekeiket. Ebben a keresztszülők és az egész közösség segítik őket. Prohászka püspök mondta, hogy „koldus népnek koldus a hite”. Nagy igazságot rejt ez a mondás. Ha a szülők és a gyermeket körülvevő hívek igaz és egyeneslelkű emberek, a gyermek hitében a szerető, megértő és igazságos mennyei Atya képe alakul ki. Ha harag, gyűlölet, önzés tárul a gyermek szeme elé, akkor elméjében az Isten követelődző, házsártos, önmagát kereső öregember lesz. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szülők és a közösség szerepét a hit átadásában. Nemcsak ellenemondunk a Gonosznak, hanem ellenállunk neki. Nemcsak szóban, hanem tettekben is megvalljuk Krisztust. Ilyen gondolattal, ilyen elhatározással kérik a szülők a keresztséget. 3. Keresztelés A döntő pillanat elérkezett. „Akaijátok-e, hogy gyermeketek elnyerje a keresztséget?” — kérdi a pap. A szülők és a hívek igennel
