A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
32 2. A II. niceai zsinattal nem állt meg a történelem; utána is, és nevezetesen a nagy keleti egyházszakadás után is, voltak sok püspök részvételével lefolyt fontos zsinatok, Nyugaton és Keleten egyaránt. E zsinatok közül is többet egyetemesnek mondanak: a keletiek a magukéit, és a nyugatiak a nyugatiakat. Nyugaton a hivatalos egyházi dokumentumok is egyetemes zsinatnak neveznek a második évezredből öt lateráni (1123, 1139, 1179, 1215, 1512-17), két lyoni (1245, 1274), egy vienne-i (1311-1312), egy konstanzi( 1414-1418) és egy firenzei (1439—1445) zsinatot. A katolikus Egyháznak azonban nincsen olyan hivatalos listája, amely ezeket is az első évezrediekkel egyenrangú egyetemes zsinatoknak nevezné; érdemes ilyen szempontból figyelmesen elolvasni pl. azt a hitvallást, amelyet XIV. Benedek 1743-ban egy keleti pátriárkának előírt. A közelmúlt évtizedekben több katolikus teológus foglalkozott a következő kérdéssel: nem kellene-e az elnevezésben is megkülönböztetni az első évezred „egyetemes” zsinatait, amelyeket a még meg nem oszlott Egyház tartott és fogadott el, és a későbbi „általános” zsinatokat, amelyek vagy a nyugati, vagy a keleti egyház ölén folytak. Ezt a megkülönböztetést indokolná több tényező: az Egyház osztatlansága, illetve megosztottsága; maguknak a zsinatoknak (bár nem teljesen következetes) szóhasználata; a tárgyalt kérdések fontossága (az „általános” Zsinatok na- A niceai Hagia Sophia, két egyetemes zsinat színhelye gyobbrészt nem foglalkoztak annyira központi dogmatikus kérdések megoldásával, mint az első évezred egyetemes zsinatai; még a II. lyoni és a firenzei zsinat dogmatikus határozatai sem annyira alapvetőek, mint az efezusi vagy a kalcedoni zsinaté). A mostani jubileum kiváló alkalom lenne arra, hogy az említett fogalom- és elnevezésbeli különbséget tudatosítsuk és következe
