A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-07-01 / 7. szám

293 MISSZIÓS:. . . hogy ne csökkenjen az Egyházban a nők nagylelkű odaadása a missziós munkára. A legutóbbi egyetemes zsinat többek között így ír a világiak apostolkodásáról szóló dekrétumában: „Mivel napjainkban egyre fo­kozódik a nők tevékeny jelenléte a társadalom életében, igen fontos, hogy egyre nagyobb szerep jusson nekik az Egyház apostolkodásának különféle területein is." (AA 9) Ebben a hónapban nemcsak azért imádkozunk, hogy a nők be­töltsék missziós hivatásukat, hanem azért is, hogy teljes elismerést kapjon az az érték, amelyet ez az apostolkodás az üdvtörténet során Isten Királyságának terjesztésében maga körül ki­kristályosított. Számbelileg sokszor csak elenyésző kisebbségről van szó; teológiailag azonban a női apostolkodás minden formája példa és norma ér­tékű; a mi korunkban kell egyre jobban kibonta­koznia. Az Úr Lelke már az Ószövetségben sem volt személyválogató; olyan prófétanőket ihletett, mint Mirjám (Kiv 15,20), Debóra és Jáél (Bír 4), Hulda (2Kir 22,15). Az üdvösségtörténet legnagyobb nőalakja Mária, a Megváltó édesanyja, Redemptoris Mater. Mária-évi enciklikájában a Szentatya így mutat rá Mária missziós apostolkodásának értékére. Nem tar­tozott azok közé, akiket Jézus küldött, hogy tanítványaivá tegyenek minden nemzetet; de ott volt a felső teremben az apostolokkal, ami­kor erre a küldetésre készültek; ott volt velük. (RM 26) Ez a „velük együtt lenni' alkotja a Szűzanya egyedülálló missziós tanúságtételét: középpontjában áll az Egyház missziós terjeszkedésének mint Krisztus misztériumának kivételes tanúja. Az Újszövetség tanúsága szerint az apostolokkal karöltve kivá­ló nők is részt vettek a kezdeti evangelizálásban; elég név szerint meg­említeni Priszkát. Az ókorban és a középkorban nagy női alakok játszottak dön­tő szerepet az Egyház terjedésében, bár a barbár civilizáció és a kez­detleges missziós szervezet nem kedvezett szereplésüknek. Bizánci császárnők, a megtérő országok királynéi és hercegnői; egy-egy mar­káns szerzetesnő (mint Sienai Szt. Katalin), apátnők, diakonisszák. Az Árpád-ház sincs híjával hatásosan működő szent női alakoknak: Sarolta, Boldog Gizella, Skóciai Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent

Next

/
Thumbnails
Contents