A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7. szám
293 MISSZIÓS:. . . hogy ne csökkenjen az Egyházban a nők nagylelkű odaadása a missziós munkára. A legutóbbi egyetemes zsinat többek között így ír a világiak apostolkodásáról szóló dekrétumában: „Mivel napjainkban egyre fokozódik a nők tevékeny jelenléte a társadalom életében, igen fontos, hogy egyre nagyobb szerep jusson nekik az Egyház apostolkodásának különféle területein is." (AA 9) Ebben a hónapban nemcsak azért imádkozunk, hogy a nők betöltsék missziós hivatásukat, hanem azért is, hogy teljes elismerést kapjon az az érték, amelyet ez az apostolkodás az üdvtörténet során Isten Királyságának terjesztésében maga körül kikristályosított. Számbelileg sokszor csak elenyésző kisebbségről van szó; teológiailag azonban a női apostolkodás minden formája példa és norma értékű; a mi korunkban kell egyre jobban kibontakoznia. Az Úr Lelke már az Ószövetségben sem volt személyválogató; olyan prófétanőket ihletett, mint Mirjám (Kiv 15,20), Debóra és Jáél (Bír 4), Hulda (2Kir 22,15). Az üdvösségtörténet legnagyobb nőalakja Mária, a Megváltó édesanyja, Redemptoris Mater. Mária-évi enciklikájában a Szentatya így mutat rá Mária missziós apostolkodásának értékére. Nem tartozott azok közé, akiket Jézus küldött, hogy tanítványaivá tegyenek minden nemzetet; de ott volt a felső teremben az apostolokkal, amikor erre a küldetésre készültek; ott volt velük. (RM 26) Ez a „velük együtt lenni' alkotja a Szűzanya egyedülálló missziós tanúságtételét: középpontjában áll az Egyház missziós terjeszkedésének mint Krisztus misztériumának kivételes tanúja. Az Újszövetség tanúsága szerint az apostolokkal karöltve kiváló nők is részt vettek a kezdeti evangelizálásban; elég név szerint megemlíteni Priszkát. Az ókorban és a középkorban nagy női alakok játszottak döntő szerepet az Egyház terjedésében, bár a barbár civilizáció és a kezdetleges missziós szervezet nem kedvezett szereplésüknek. Bizánci császárnők, a megtérő országok királynéi és hercegnői; egy-egy markáns szerzetesnő (mint Sienai Szt. Katalin), apátnők, diakonisszák. Az Árpád-ház sincs híjával hatásosan működő szent női alakoknak: Sarolta, Boldog Gizella, Skóciai Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent