A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
276 geket ezek példája sem ér el. A tömegmegmozdulások ezért az újra- evangelizálásban egyelőre nélkülözhetetlenek. A lelkipásztori munka megújításának másik eszközét Paskai érsek egy helyi zsinat megtartásában látja. Az egész magyar egyházra vonatkozó nemzeti zsinat megtartására Paskai prímás szerint még nem érett meg a helyzet. Ezért egyelőre a saját esztergomi főegyházmegyéjében tesz lépéseket a zsinat előkészítésére. Arra vonatkozólag, hogy a megújulást milyen feladatok elvégzésével kell kezdeni, a magyar egyházban megoszlanak a vélemények. Szennay András főapát a legsürgősebbnek a helyzetfelmérést, a „diagnóziskészítést" tartja. A magyar egyháznak mindenkelőtt „szembe kell néznie önmagával". A helyzetfelmérés régi igény, kifejezetten szerepelt Lékai László érseki beiktatásakor közzétett programjában is. Az viszont, hogy még egy évtizeddel később is a „legszükségesebb" tennivalók között szerepel, jól rávilágít a nehézségre, mellyel a magyar egyház minden tervezés során szembe találja magát: az eltervezett lépés megvalósítási lehetősége egyházon kívüli tényezőktől, a hatóságok hozzájárulásától függ. Az egyház megújulási lépéseit alá kell vetni a „kis lépések" sehol le nem fektetett követelményeinek. A jogi keretet nem követő, ki nem számítható egyházpolitikai akadályok az egyházi akcióterveket a rezignáció forrásává változtatják. A magyar egyház a helyi zsinatoktól emiatt inkább az „akcióegység", a közös elhatározás biztosítása útján húzhat hasznot. Megoldásra váró problémája van az egyháznak bőven, néhányat kiválasztani közülük nem nehéz. Döntő viszont, hogy a kiválasztott tennivaló végrehajtásában erejéhez mérten valóban mindenki részt vegyen. „Akcióegységet" ma már egyszerűen elrendelni nem lehet a magyar egyházban. A hagyományos magyar egyházi gyakorlat: amit a püspökök elrendelnek, azt a vezetettek végrehajtják (ez felelne meg az állam elvárásának is), az „akcióegységet" biztosítani nem tudja. A „nagykorúsodó" magyar egyházban erre csak egy olyan belső ténytisztázó és döntést érlelő folyamat képes, melyet párbeszédben alakítottak ki. Törekvések a paphiány ellensúlyozására A papság számának aggasztó csökkenése miatt előállt helyzetből a magyar egyház négy irányban keresi a kiutat: a) a fiatal papi nemzedék vezető szerephez juttatása, b) a világiaknak, valamint c) a bázisközösségeknek a pasztorációba való bevonása ésd) a szerzetesek működési lehetőségeinek bővítése által. (Folytatjuk.)
