A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
261 FI ATA LÓKNAK Babos István A KERESZTSÉGI SZERTARTÁSOK MAGYARÁZATA II. Igeliturgia — III. 5. Könyörgés a Gonoszlélek hatalmának megtöréséért A keresztség: választás. A szertartásnak ez a része világosan elénk állítja: milyen lehetőségek között választunk. Szent Pál említi, hogy valami emberfeletti, ugyanakkor Istennek alárendelt és Isten ellen ágaskodó hatalom igyekszik minket leigázni. Az „emberben lakó bűn”-nek nevezi, ami arra kényszerít, hogy „nem a jót teszem, amit akarok, hanem a rosszat, amit nem akarok” (Róm 7,10). „Én boldogtalan! Ki vált meg engem a halálra szánt testtől? Hála az Istennek, Urunk, Jézus Krisztus által” (Róm 7,24). Az Ószövetség első lapjaitól a keresztrefeszítés leírásáig megtaláljuk a szentírásban a rossz és a szenvedés problémáját. Az ember büntetése, hogy arca verítékével keresi kenyerét, az asszonyé pedig, hogy fájdalommal szüli gyermekeit. Ez a válasz a ke- resztségi fogadalom mögött meghúzódó kérdésre: honnan van a rossz, a szenvedés? Hogy lehet az, hogy néha olyan jó érzés tölt el bennünket, amikor valamit elértünk, amikor büszkék vagyunk alkotásainkra? Miért nincs ez mindig így? Miért kimerítő legtöbbször az alkotás, és miért fárasztó a munka? Az élet eredete milyen boldogító érzéssel van egybekötve! Miért válik ez az öröm ürömmé a szülés fájdalmában? Mindaz, amit Isten alkotott, jó, tehát nem tőle származik a szenvedés. A szentírás az emberben találja a rend hiányának, és ami ennek a következménye, a szenvedésnek okát. Az ember felborította az Isten által elgondolt rendet, és ez okoz minden bajt. Ezt a régi igazságot megvüágíthatjuk egy mai, talán ezért hozzánk közelebb álló hasonlattal. Egy fiatal mérnök atomkutató intézetbe kerül idősebb kolléga mellé, hogy a szakterület minden titkát megtanulja. „Rettenetes pusztító erő az atomenergia — mondja a tapasztalt mérnök. — Épp ezért arra kérlek, hogy ha kigyullad a veszélyt jelentő piros lámpa, ne folytasd a kísérletezést, mert elpusztíthatod az egész földet.” Ha a fiatal mérnök meghallgatja ugyan mindezt, de azt gondolja magában, hogy az öreg túlságosan óvatos, és egy óvatlan pillanatban
