A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

260

N. F.

EZERÉVES AZ OROSZ-UKRÁN KERESZTÉNYSÉG

Nem minden millenniumnak kell nagy fontosságot tulajdonítanunk. De ami 988-ban Kijevben történt, azt világszerte megünneplik, és méltán: Európa és az egész emberiség életének egy jelentős áramlása onnan ered. Főleg három keleti szláv nép - az oroszok, a fehéroroszok és az ukránok — kereszténységének a bölcsője Kijev. A millenáris ünnepségek fénypontja most júniusra esik (I. ASzív 1987,419).

Jelen cikkünkben vázlatosan összefoglaljuk a Rusz népei megtérésének és ezeréves történetének főbb elemeit.

Az 5. században Kijev körül megtelepedett keleti szlávok a természet életritmusához kötődő, mezőgazdasággal foglalkozó népek voltak. Vallásosságukat is az évszakok, az égitestek, a termés növekedésének ciklusai határozták meg. Maga a föld kereskedelmi gócpont volt Konstantinápoly és a skandináv meg balti területek között. Norvég kereskedők is megtelepedtek a szlávok között. Kijev norvég fejedelmének, Igornak vagy Ihornak (912—945) harcban lelt halála után szláv özvegye, Olga (945—957) 955 körül megkeresztelkedett. Példáját akkor rögtön nemigen követték. Fia, Szvjatoszláv fejedelem inkább megmaradt az ősi vallásban. Olga unokája, Vlagyimir (9801015) feleségül kérte a bizánci császár nővérét, Annát; hajlandó volt a feltételt is teljesíteni: 988-ban megkeresztelkedett, a keresztséget államvallássá tette, és bojárjait meg egész népét megkereszteltette a Dnyeper folyóban. Olga és Vlagyimir megtérése őszinte és következetes volt; népeik méltán tisztelik őket szentként.

Bölcs Jaroszláv (1015—1054), Vlagyimir fia szlávul beszélő és a szláv szertartást követő bolgár hithirdetőket hívott országába. (Régebben germán és főleg görög papok működtek a fejedelemségben.) Tudatos és bölcs döntésével maradandóan meghatározta a Rusz népek fejlődését, művelődését, irodalmát, művészetét, lelkiségét. Virágzásnak indult a kolostori élet. Már a század első évtizedeiben hét püspöksége volt az országnak. Ne feledjük,

(Folytatás a 269. lapon)

Szent Vlagyimir modern szobra