A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
246 kétévnek a Szentírás a következő összefoglaló jellemzését adja: Pál tevékenysége „tudomására jutott az Efezusban lakó összes zsidónak és görögnek, úgyhogy félelem szállta meg mindnyájukat, és magasztalták az Ur Jézus nevét.” Hasonló kegyelemért imádkozunk: az legyen a mai keresztények párbeszédének gyümölcse is. Dsida Jenő* TEMPLOMABLAK Ó, titkok titka: a földön idelent belülről nézzen mindenki mindent, szemet és szívet és harcot és békét! — Áldja meg az Úr, áldja meg az Úr, a belülről látók fényességét! *1938. június 7-én, 50 éve halt meg Dsida Jenő. Kik csak az uccán járnak-kelnek, szépséget rajta nem igen lelnek, kiváncsi szemmel rá nem tapadnak: Csak egy karika, szürke karika, ólomkarika, vén templomablak. Rácsa rozsdás, kerete málló, emitt moh lepi, amott pókháló — sütheti napfény, sötét örökre, mint világtalan, bús világtalan, agg világtalan hunyt szeme-gödre. De ki belép a tág, iromba, boltozatos, hűvös templomba s belülről pillant ablakára, megdöbbenten áll, megkövültén áll, elbűvölten áll: — Nézz a csodára! — Színek zengése! Fények zúgása! Mártír mosolya! Szűz vallomása! Kék, ami békiil, piros, mi lázad! Magasba ragad, a mennybe ragad lángtünemény és tűzkáprázat!
