A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
235 amikor olyan orvosi beavatkozásra van szükség, amelynek eredményeként a meg nem született gyermek szándéktalanul meghal; amikor az anya élete veszélyben van; de mi itt is, mint mindenkor, mindkettőnek, az anyának és a gyermeknek az életét, egészségét és jólétét keressük. - Célkitűzésünknek, és minden gondos társadalom célkitűzésének, arra kell irányulnia, hogy utatmódot találjunk megadni anyának és gyermeknek egyaránt az élethez való jogot és a jó élet szabad lehetőségét. Harmadszor, az abortusz nem egyoldalúan a nők iránti megbecsülés gesztusa. Az érdekelt nő életében okozott lelki és testi károk olykor végzetesek. És ez annál inkább tragikus, mert el lehetne kerülni. Ezután a bíboros konkrét javaslatokat tesz a szövetségi kormánynak ,,a jelenlegi civilizálatlan helyzet” helyrehozatalára. Átmenetileg a szövetségi parlament iktassa törvénybe, hogy a tartományi kormányok megtagadhatják az abortuszok anyagi (beteg- biztosítási) fedezését. Ami pedig a végleges abortusztörtvényt illeti: Nem fog kielégíteni bennünket semmi kevesebb, mint olyan törvényhozás, amely az emberi életet minden szakaszában tiszteletben tartja. Már tanúi voltunk egy az élet megbecsüléséről folyó nagy vitának, amely a halál- büntetés eltörlésével végződött. Most abba kellene beleegyeznünk, hogy ártatlan életeket pusztítsanak el az anyaméhben?! Semmi kompromisszumot nem vagyunk hajlandók elfogadni amely a terhesség tartamára vagy szakaszaira alapul. Az anyaméhben levő háromhetes vagy egyhetes magzat Isten szemében és a mi szemünkben ugyanúgy egyén, és ugyanolyan érték a társadalom számára, mint egy 24- hetes gyermek. Szó sem lehet arról, hogy ebben a kérdésben elfogadunk formulákat vagy kibúvókat,kivéve azt az egyet, amelyet fentebb említettünk. Elkötelezzük magunkat, hogy bevetjük minden befolyásunkat és minden erőnket, hogy ezt az eredményt elérjük. Nyitva áll a kérdés; feltett szándékunk, hogy a végére járunk, egészen a befejezésig. Emberileg nem lehet arra számítani, hogy Kanada jövő törvény- hozása maradéktalanul védelmébe veszi a magzati életet. Mint ahogy a Reagan elnök által megfogalmazott igazságok sem válnak törvénnyé. A XX. század végének egyik legszégyenletesebb jellemzője világviszonylatban az a mód, ahogy a közvélemény és az állami törvény- hozás tekintélyes része az anya és a magzata egymáshoz való viszonyát szemléli és „megoldja”. Minden keresztény hivatott arra, hogy Isten odaadó gyermeke és bátor prófétája legyen. A magzat élet kérdésében is .. .
