A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
141 Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából Hogy hogyan lett Bicskei Berci ,,Serves Berci”, most megtudjuk. Bevezetőnek csak annyit, hogy nehéz munkára képtelen volt, de ügyes kezű és jó észváltású legény volt, s így az egész falu hasznát vette, ha valami könnyebb, de komplikáltabb mun- SÉRVES BERCI kát kellett végeztetni. A Rózsafüzér Társulat elnöknőjének pedig az volt a véleménye: „Még szerencse, hogy így ,,megszakította magát", mert így becsületes, jámbor ember lett belőle; különben már ötét is elvitte vóna az ördög, mint annyi mást.” A lőcsfalvi pap is sokszor vette hasznát a templom körül. Néha elbeszélgettek. így tudta meg a pap, hogy, mint Berci mondta, ,,a virtusnak” köszönheti baját. Különb akart lenni mindenkinél; a pap ezt egyházi nyelven „kevélységnek’’ nevezte. Kevély, hiú legény volt, aki azt hitte, olyasmit is megtehet, amit más nem tud megtenni. * * * Berci jól megtermett, keménykötésű legény volt. Tisztelték erejét, legény társai pedig félték is. Apjának nem tetszett a fiú természete. Mondta is: — Fiam, nagyon hetyke vagy; egyszer még kitöröd a nyakad! — Attul ne féljen, édesapám, az erő mellett van itt (s a koponyára mutatott), van itt egy kis ész is azér ! Vasárnap délutánokon kuglizás volt a legényegylet udvarán. De mikor Ivándi Pista megérkezett Pestről, ahol súlyemelőbajnok lett belőle, a kugli helyett ez a sport volt a főesemény. Mivel Lőcsfalván nem volt ebben a sportban használt szerszám, hát maguk szerkesztettek maguknak egyet. Egy rossz kocsitengely két végére két hatalmas, nehéz teherautókereket eszkábáltak. Csak úgy puffant és ugrott, mikor a földre esett. Olyan nehézre sikerült, hogy maga Ivándi, a bajnok sem tudta mellénél magasabbra emelni. A többi legények csak térdig bírták, a legtöbb még addig sem; sőt, volt olyan, aki meg sem bírta emelni. Ahogy Berci nézegette a dolgot, nem próbálkozott vele rögtön. Tanulmányozta. Hogy is tudná ő felemelni a melléig, onnan az álláig, aztán kinyomnia két karjával egészen.
