A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
127 Nagy Ferenc A KERESZTÉNYSÉG EGYETEMES ZSINATAI ÉS A SZENTEK KÉPEINEK TISZTELETE - III. A képek tisztelete (folytatás) 7. ,,Krisztus megszabadított minket a bálványimádástól megtestesülésével, halálával és feltámadásával.” így kezdődik a zsinat negyedik ülésének dogmatikus irata. Ezt minden keresztény felekezet meggyőződésként vallja. A II. niceai zsinat a kalcedoni dogma egyik további kibontakozása. A kalcedoni zsinat dogmája az igazi keresztény hitvallás sajátos, a nem keresztény felfogásoktól megkülönböztető jegye: valljuk, hogy Isten egyszülött Fia, a mi Urunk Jézus Krisztus ,,tökéletes az istenségben és tökéletes az emberségben, igazán Isten és igazán ember, értelmes lélekből és testből áll, azonos lény egű az Atyával istensége szerint és azonos lényegű velünk embersége szerint.” Ez a kalcedoni dogma azonban könnyen elvont, száraz spekuláció marad, ha nem bontakozik ki az ikonok pompájában. A hitnek nemcsak pontos dogmatikus megfogalmazásokban, hanem színekben, alakokban, tapintható, külsőleg tisztelhető ábrázolásokban is ki kell fejeződnie. Hogy a képek tiszteletének mi az értelme és szelleme, azt 1563- ban így fogalmazta meg a trentói zsinat:,,Krisztusnak, a Szűz Istenanyának és más szenteknek a képeit elhelyezni és őrizni kell különösen a templomokban, és kellő megbecsülésben és tiszteletben kell részesíteni. Nem mintha azt hinnénk, hogy valami istenség vagy erő rejlik bennük, vagy hogy bizalmunkat a képbe kell vetnünk, amint régen a pogányok tették, akik a bálványokban reménykedtek; hanem mert a képeknek adott tisztelet a prototípusokra vonatkozik,akiket ábrázolnak. A képek által, amelyeket megcsókolunk, amelyek előtt fedetlen fővel állunk és leborulunk, Krisztust imádjuk, és tiszteljük azokat a szenteket, akiknek a hasonlóságát viselik. A zsinatok, nevezetesen a II. niceai zsinat határozatai ezt a képrombolókkal szemben már szentesítették.” Alig egy-két évvel a képrombolás 726-os kirobbanása után II. Gergely pápa már így írt III. Leó császárnak: a képeket azért tiszteljük, ,,hogy emlékezetünket serkentsék, hogy tudatlan és elnehezült elménket felsegítsék és felemeljék azok, akiknek neveiről és megszólításairól és képeiről szó van. Nem istenként tiszteljük őket, ahogy te
