A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

6.5 feje, az egyházi előírásoknak megfelelő új sajtóorgánum (Katolikus Szó) megindítását (1956. aug.), hiába történt meg a püspökök által vezetett egyházi békemozgalom, az Opus Pacis megalapításával a papi békemozgalom gyakorlati egyházi legalizálása (1957. május 24.). Egy­re nyilvánvalóbbá lett, hogy a katolikus egyház és az állam kapcsola­tának rendezése, mindkét fél számára elfogadható módon, csak Róma közreműködésével lehetséges. Az első kapcsolatfelvételre a magyar püspökök II. vatikáni zsinaton való részvétele kapcsán került sor. A magyar kormány biztosítékot kívánt és kapott, hogy a zsinatra uta­zó magyar püspökök külföldön nem kritizálják a hazai állapotokat. 1963-ban azután közvetlen kapcsolatra is sor került a Szentszék és a magyar állam képviselői között, melynek eredményeként a követ­kező évben, a Rómában és Budapesten folytatott tárgyalások után aláírtak egy ún. részleges megegyezést. Egyúttal megállapodtak ab­ban, hogy rendszeres tárgyalások során kísérlik meg megoldani mind­azokat a nyitott problémákat, melyeket egy nyilvánosságra nem ho­zott jegyzőkönyvben rögzítettek. E megállapodásban kidolgozott módozat által vált lehetővé új püspökök sorozatos kinevezése püspök nélküli egyházmegyék élére, ill. a kiöregedettek helyébe. A Szentszék megoldotta a konfliktust a sokat szenvedett, példás életű, de egyház­vezetői feladata ellátásában már negyedszázada akadályozott Mind- szenty bíboros ügyében is. A Bécsben élő 81 éves főpásztort felmen­tette esztergomi érseki megbízatása alól, nemsokára bekövetkezett halála után pedig új érseket nevezett ki dr. Lékai László személyében. A negyedszázados interregnum után kinevezett új érsek az állam és az egyház közötti viszony alapvető rendezését tehát készen kapta a Szent­széktől. Esztergom új érseke és Magyarország prímása hivatalba lépé­sekor (1976. február) sok minden­ben kész alaphelyzetet talált, mely messzemenően meghatározta egész egyházkormányzói pályafutását. Méltán lehet őt a magyar egyház útján hídnak tekinteni, melynek egyik tartóoszlopa a két háború közötti egyházi életben, a másik pedig a háború utáni idők útkere­sésében volt lehorgonyozva. Hídépítés szakadékok fölött A kapott történelmi szituá­ció belső nehézsége, mellyel az új főpásztor szembe találta magát, az egyházüldöző korszak öröksége

Next

/
Thumbnails
Contents