A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

59

Március 8 - NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA A KÍSÉRTÉS

A szentmise olvasmányai:

Tér 2,7-9; 3,1-7; Rám 5,12-19; Mt 4,1-11.

„Jézus emberi érdemeivel lett Megváltónk. Amikor megkezdte nyilvános működését, a lehetőségek közötti válogatás éppen úgy felmerült benne, mint ahogyan minden más ember mérlegeli teendőit. Biztos, hogy a kísértésről szóló híradás visszamegy Jézus elbeszélésére. Az apostoli igehirdetésnek később az volt a feladata, hogy az ő fiúságát és megváltói küldetését megvilágítsa, nem pedig valamilyen

lélektani elemzés. Nem tudunk felhozni semmi olyan okot vagy célt, ami miatt az apostoli egyház ezt a történetet kitalálta volna, ha az nem Jézustól magától eredt volna. így viszont a mondanivaló fontosságát jelzi az is, hogy mind a három szinoptikus evangélista közli, s mindegyik a keresztelés utáni időre teszi. . .

A szöveg azt mondja, hogy (Jé- Duccio di Buoninsegna képe (1310 körül) zus) a Lélek ösztönzésére ment a pusztába. Egész működése a Szentlélek irányítása alatt állt, tehát ez a kezdet is. Az apostolok megértették, hogy ez a történet kinyilatkoztatást tartalmaz . . Gál Ferenc, az elmúlt évtizedek teológiai reflexióinak egyik igen tiszteletre méltó magyarországi összegzője, aki nemrég ment nyugdíjba a budapesti Hittudományi Akadémia dogmatikatanszékéről, ő indítja így elmélkedését a megkísérlésről a Beszélgetések az evangéliumról c. könyvében.

Jézus megkísérlésének a részletei helyett itt most a megkísérlés tényére szeretném a figyelmet irányítani, s hogy Jézust a Lélek vitte a pusztába, a kísértés felé. A Zsidóknak szóló levél tanítja (4,15),