A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

57

let miatt nem is veszi kezébe az ószövetségi szentírást.

Nehéz feladat és nagy titok Jézus szavainak megértése, elfogadása és megvalósítása. Ö a kereszthalálig vallotta életével az Atya sze- retetét, aki „fölkelti napját jókra és gonoszokra, esőt ad igazaknak és bűnösöknek egyaránt.” Jézus nem szűnik megismételni: olyan tökéletesek legyetek, mint mennyei Atyátok! S ahogy Jézusnak ez azért „természetes”, az egyetlen járható út, mert ő és az Atya egy, úgy nekünk is csak akkor lesz elfogadható, ha tényleg Jézusé a szívünk, ha tényleg belőle élő szőlővesszők vagyunk, ha az imádság, a szentségi élet valóban mindennapi kenyerünk, ha Isten bennünk lakó Lelkének igazából templomai vagyunk.

Március 1 - ÉVKÖZI 8. VASÁRNAP NE AGGÓDJATOK!

A szentmise olvasmányai: íz 49,14-15; lKor 4,1-5; Mt 6,24-34.

A sok szellemeskedő szöveggel ellátott üdvözlőlap közül az egyik ,,bölcsessége” magyarul kb. így szól: Minek aggodalmaskodni? Valójában csak egy aggasztó kérdés van: egészséges vagy-e, vagy beteg? Ha egészséges vagy, nincs miért aggódni. Ha azonban beteg vagy, ott az újabb kérdés: vajon meggyógyulsz-e, vagy meghalsz? Ha meg fogsz gyógyulni, akkor aggodalomra megint csak semmi ok. Ha viszont meghalsz, megint van egy probléma: a mennybe jutsz-e, vagy a pokolba? Ha a mennybe jutsz, ismét nincs miért aggódnod. Ha azonban a pokolba kerülsz, ott oly átkozottul el leszel majd foglalva, hogy valamennyi barátoddal kezet rázz — hogy semmi időd nem marad aggodalmaskodni. . . Az ilyen ,,okoskodást” kényelmes karosszékben egy szombat délután, vagy nagyon kiégett lélekkel megengedheti magának valaki, míg nem korog a gyomra, míg nem betegszik meg a gyereke, nem hal meg,

akit nagyon szeret, nem teszi valaki lehetetlenné az életét. . .