A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-12-01 / 12. szám

562 ünnepélyesen kihirdették és aláírták. Érdekes az aláírások sorrendje: az első Irén, a második Konstantin császár, a harmadik és a negyedik a két pápai legátus (akik nem voltak püspökök), utánuk a pátriárka és a többi püspök. Ennek az a magyarázata, hogy a zsinati döntés egy­ben birodalmi törvény is. Érdekes az is, hogy a zsinat munkáit a pát­riárka irányította ugyan, de a pápai legátusokat mindig a pátriárka előtt sorolták fel: bizonyítéka annak, hogy a római pátriárkát rang­elsőnek ismerték el. Röviden felvázoljuk a zsinat sorsát is. A zsinati akták Nyugat­ra nagyon rossz (néha az eredetinek ellenkezőjét mondó) latin fordí­tásban jutottak el. Ez természetesen zavarba hozta a pápai udvart. Mi­vel pedig Nagy Károly általában, és akkor különösen is, neheztelt Bi­záncra (leányának Konstantin császárral való eljegyzése felbomlott), a karoling udvar éles bírálattal fogadta a II. niceai zsinatot, és 794- ben egy 350 püspökből álló, pápai legátusokkal ellátott, Nagy Károly elnökletével lefolyt, egyetemesnek tervezett frankfurti zsinattal el­ítélte. I. Adóiján pápa, akinek legátusai Niceában és Frankfurtban egyaránt jelen voltak, a frankfurti zsinatot, amennyiben a niceait el akarta ítélni, nem hagyta jóvá. Bizáncban a niceai zsinat rövid nyugodt időszakot hozott; a hierarchia és a szerzetesség megerősödött, teológusok pedig a dogma kifejtését és megalapozását végezték el. V. Leóval (813—820) azon­ban újra fellángolt a képrombolás. A császár egy 815-ös húsvéti zsi­nattal kimondatta Nicea hatálytalanítását és Hiereia egyetemes zsinat jellegét. A helyzet azonban időközben megváltozott; a képrombolók óvatosabban, kevésbé szélsőségesen beszéltek, a képtisztelők pedig jobban fel voltak vértezve. II. Miklós (820-829) idején enyhült az ül­dözés; fia, Theophilosz (829—842) azonban megint erőszakosabban lépett fel. Végül Theophilosz özvegye, Teodóra régensnő (842-855) 843-ban helyi zsinatot hívott össze, amely az ott megválasztott Me- thodiosz pátriárka vezetésével március 11-én kimondotta a niceai zsi­nat egyetemes jellegét. A bizánci liturgia ma is ünnepü ennek a 843- as zsinatnak az emlékét nagyböjt első vasárnapján, az „ortodoxia ün­nepével”: ünnepi körmenetet tartanak a szentek képeivel. A 843-as határozatot több jelentős zsinaton megerősítették, így a 869-es kons­tantinápolyi zsinaton. Amikor Photiosz pátriárka 879-ben azon pa­naszkodott, hogy Niceát Róma még mindig nem ismerte el egyetemes zsinatnak, a pápai legátusok, és hamarosan maga VIII. János pápa is, a megerősítést kifejezetten megadták. A II. niceai zsinat belekerült a pápai hitvallásokba, az egyetemes zsinatok sorába. ★ ★ ★

Next

/
Thumbnails
Contents