A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-11-01 / 11. szám

517

rint, amelyek a kettős hatással rendelkező cselekedeteket irányítják. A sterilizáció direkt és következésképpen tiltott módja fordul azonban elő akkor, amikor az ovulációt azzal a céllal akadályozzuk meg, hogy az anyaméhet vagy a szervezetet megvédjük a terhesség olyan következményeitől, amelyeket azok nem képesek elviselni. (XII. Pius, A.A.S. 50, 1958, 734. old.)

Tehát a menstruáció ciklusának szabályozása céljából a pirula használatát megengedhetőnek tartotta a pápa, de a terhességből eredő veszélyek elkerülésére már nem. Hasonlóan, a rákos petefészek eltávolítását indirekt vagy közvetett sterilizációnak tekintette, de a méhkürt sebészeti elzárását direkt sterilizációnak még akkor is, ha az a terhességgel járó súlyos veszélyek megelőzését szolgálta. Ennek a tanításnak a fényében, de annak eredeti határait bizonyos mértékben kitágítva azt is mondhatjuk, hogy a reprodukciós folyamat nincsen megszakítva olyan esetekben, amikor fogamzásgátló szerek használata a nemi erőszak következményeinek megelőzését szolgálja. Az áldozat nem ad szabad beleegyezést az erőszakhoz, és nincsen a terhesség elfogadására kötelezve. Az erőszakos cselekmény semmiféle módon sem tekinthető házassági aktusnak, az aktus egyesítő, szerelmet kifejező jellege teljesen hiányzik. (így magyarázható meg az, hogy a hatvanas években a Szerzetes Kongregáció engedélyt adott szerzetesnőknek fogamzásgátló szerek használatára egy politikailag és társadalmilag felzaklatott országban azzal a céllal, hogy magukat megvédjék a nemi erőszak veszélyének következményei ellen.)

A mesterséges és természetes eszközök közötti különbségtétel csak a Humanae Vitae-f követő viták hevében került felszínre; és csak arra használható, hogy korunk természethez visszatérő romantikus gondolkodásmódjából kovácsoljon olcsó érveket. Az egyházi tanítás nem használja ezt a megkülönböztetést, mivel az ember természetéhez tartozik az, hogy mesterséges eszközöket használjon jóléte biztosításához.

Ezt a tényt az egyházi tanítás egy másik példájával is megvilágíthatjuk. A mesterséges és méhen kívüli megtermékenyítést az Egyház tanítása akkor is elítéli, amikor az a férj ondószálaival történik, mivel a fogamzás a házassági aktustól el van választva. Ugyanakkor a még mesterségesebb orvosi beavatkozás meg van engedve a házassági aktuson belül olyan esetekben, amikor az aktus termékenységét igyekszik biztosítani. (Az autentikus egyházi tanításban gyökerező meggondolás korlátáira utal az a tény, hogy annak alapján nem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy mi az erkölcsileg megengedett vagy kötelező magatartás abban az esetben, ha az egyik házastárs A IDS-