A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10. szám
474 — No, csak jöjjön velem a jegyző úrhoz — szól a pap. — O majd közhírré téteti. — Meg is lett a kis leányka, anyja örömére. * * * Mint látható, az országos vásár izgalomban tartotta a polgári és egyházi társadalmat. A lőcsfalvi pap meg is jegyezte a jegyző úrnak: — No, hallja, jegyző uram, mink ketten könyvet írhatnánk a lőcsfalvi országos vásárról! Hányadik vásárt érte meg itt a jegyző úr? — A tizenhatodikat! — Nekem meg a huszadik — mondja a pap. — Persze, nem érdemes erről könyvet írni — szellemeskedett a jegyző —, mert ugyanazok ismétlődnének benne végtelenül, és nagyon unalmas olvasmány lenne. Kiöli: Utolsó vacsora Becse (Jugoszlávia), Belvárosi templom Az ima belső szükségszerűség, kegyelem és kiteljesedés — de az ima kötelesség is, fáradság és önmagunk fölé emelkedés. (Romano Guardini)
