A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10. szám
475 Nagy Ferenc EUCHARISZTIA ÉS ÚRVACSORA A katolikus Egyházon kfvül van-e mise máshol is? Mindenekelőtt a kérdést kissé más, talán jobb formában fogalmazzuk meg: az Eucharisztia a maga tejességében megtalálható-e a katolikus Egyházon kívül más keresztény közösségekben is? Ne gondoljuk, hogy valami pusztán elvont kérdésről van szó. Mint látni fogjuk, a helyes válasz fontos lehet a saját egyéni és közösségi életünkben is. I. Néhány alapvető szempont megemlítésével kell kezdenünk. Ahhoz, hogy az Eucharisztia valamely közösségben létrejöhessen, ezeknek a feltételeknek együttvéve meg kell valósulniuk. 1. Szükséges, hogy a kérdéses közösségnek helyes, Krisztus szándékaival megegyező hitmeggyőződése, hitvallása legyen az Eucharisztia lényegéről. Messze vezetne, ha ezt most részletezni akarnánk. Elég legyen annyit megemlíteni, hogy bármiféle okkultista vagy mágikus értelmezés homlokegyenest ellenkezik az Eucharisztia igazi lényegével. 2. Szükséges az is, hogy megfelelő kenyeret és bort használjanak az Eucharisztia megünnepléséhez. Aki nem búzakenyeret és szőlőbort használna, az komolyan kockáztatná, hogy amit csinál, az Krisztus Egyházának Eucharisztiája legyen. 3. Lényeges az is, hogy a helyes hitet kellően kifejező hálaadó imádság, éspedig egyházi (tehát valamiképpen hivatalos) imádság keretében elfogyasszák a szentségi kenyeret és bort. Kétes dolog az, hogy önkényes egyéni imádsággal lehetne-e Eucharisztiát ünnepelni. 4. Az is lényeges, hogy az eucharisztikus imádságot érvényesen felszentelt szolgáló pap végezze, természetesen a közösség megfelelő bekapcsolódásával. Nagyjából ezek a leglényegesebb feltételek. II. Nézzük most az alapvető szempontok fényében a főbb keresztény egyházközösségeket. 1. Az Eucharisztia a maga teljességében - ugyanúgy, mint a katolikus Egyházban — megtalálható az összes keleti egyházban, amely nem él teljes közösségben a római katolikus Egyházzal. Gondoljunk a különféle pátriárkák, katholikoszok, nagyérsekek (esetleg csak önálló püspökök) vezette egyházközösségekre! 2. Hollandiában a 18. század közepe óta él egy kis lélekszámú közösség egy utrechti érsek vezetése alatt. Jó száz évvel ezelőtt tőlük kapták a püspökszentelést az ókatolikusok. Később más hasonló közösségek is csatlakoztak hozzájuk. Az ún. utrechti únió közösségei szintén rendelkeznek érvényesen szentelt szolgáló papsággal és érvényes Eucharisztiával. 3. A reformáció egyházai (evangélikusok, reformátusok stb.) kezdettől fogva erősen módosult hitet vallottak az úrvacsoráról, a püspök- és papszenteléssel pedig felhagytak. Újabban nőket is avatnak lelkésszé; ez az újítás
