A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-08-01 / 8. szám
343 na velünk, ha engedné, hogy ezen a nagy ünnepén induljunk Németországba. Gyerünk, jóI lekapjuk, ahogy illik!'' És elkezdik imádkozni a rózsa fűzért. Még tart az imádság, amikor az ellenállási mozgalomnak sikerül felgyújtania a már a pályaudvaron veszteglő vonatot. Valamennyi vagon elég, kivéve kettőt, amelyekbe a rabok nyomorúságos holmija van ösz- szedobálva. Egy évvel később, már a háború befejeztével, az életben maradottak hazatérhettek. A kis papi csoport hűségesen kitartott az évi találkozások mellett. Egyik ilyen találkozót Lourdes-ban tartották, Mgr. Théas vendégeiként. A püspök nagyszámú hallgatóság előtt felidézte a tábori emlékeket. De a jelenlevő hölgyekre és egyéb finom telkekre való teA Magyarok Nagyasszonya templom főoltárának képe (Montréal, Canadal kintettel elhagyta a „piszkos kitolás" (crasse) meg az ,,összeszidás, ráordítás" (engueulade) kifejezéseket... S hajó az éj, s én újra visszatérek, egynéhány szál gyöngyvirágot letépek, és felviszem a csillagfényes égbe. Megkeresem a Jézus Anyját véle. A Jézus Anyját, kinek képei oly búsak lenn, és olyan szenvedők! Hadd lássam egyszer mosolyogni őt! Gárdonyi Géza
