A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-07-01 / 7. szám
300 „Ti adjatok nekik enni!” Jézus parancsszava végighangzik az egész történelmen. A többezer kortárs esetében végül is azt jelentette, hogy a csodálatosan megszaporított kenyeret és halakat kellett ki- osztaniok. De a csoda csak egyszeri (vagy legalábbis nagyon ritka) esemény; a szükség viszont állandóan fennáll, sőt növekszik. Ma, ha egy embernek van a jóllakásig kielégítő tápláléka, négy vagy öt másiknak nincs, sőt ezek egy részét éhhalál fenyegeti. Jézus parancsszavát ma is meghallják a keresztények; engedelmességüknek konkrét mai formái különféle neveken ismeretesek: Caritas, Aide á TÉglise en dét- resse, Misereor, Adveniat, Mani tese stb. Mindezek a szeretetakciók Jézus szánakozó segítőkészségének mai megtestesülései és Isten Királysága végső beteljesülésének építőkövei. vr p Augusztus 9 - ÉVKÖZI 19. VASÁRNAP A HIT MÉRLEGE A szentmise olvasmányai: lKir 19,9a.ll-13a;Róm 9,1-5; Mt 14,22-33. A külső történés. Jézus nem kívánja, hogy a kenyérszaporítás csodájának jelentése teljesen hamis vágányra terelődjön. Ezért kell gyorsan bárkába szállni és eltűnni. Amikor aztán a hajósok veszélyes viharba kerülnek a szelektől korbácsolt tó vízén, egy kísértetszerű jelenség közeledik feléjük a vízen járva. Ijedten felkiáltanak, Jézus azonban megnyugtatja őket: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Jézus képes a vízen járni? Egész lényével és működésével összhangban áll ez a lehetőség. — Péter nekibuzdul: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen!” Jézus megparancsolja. Sikerülni fog? Ez már elképzelhetetlennek és hihetetlennek tűnik. Ugyanakkor valami titkos ösztön azt súgja bennünk, hogy ez is lehetséges.
