A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-06-01 / 6. szám

260

lelkész Debrecenben, plébános Homokon, tábori lelkész, hitoktató Szentesen, hittanár Hódmezővásárhelyen. 1948-ban Szentlőrinckátá- ra került plébánosnak, majd 1956-tól 20 évig volt plébános Izsákon. 1962-ben tiszteletbeli prépost lett. 1977. április 1-én nevezték ki a kecskeméti főtemplom plébánosának és kecskeméti kerületi esperesnek. Bánk érsek, váci püspök 1978-ban címzetes apáti címet ajándékozta neki. Püspöki kinevezése 1979. április 5-én Rómában érte, ahol a Collegium Germanicum Hungaricum volt növendékeként részt vett a Collegium jubileumi ünnepségein.

Dr. Dankó László 1939. április 22-én született Szarvason. Középiskoláit a kecskeméti piarista gimnáziumban végezte. Teológiai tanulmányait 1958-ban Szegeden kezdte, majd 1959-től 1964-ig a budapesti Hittudományi Akadémián folytatta. 1963. junius 16-án szentelték pappá Szegeden. A hittudományi doktorátust 1964-ben szerezte meg summa cum laude eredménnyel. Disszertációját XXIII. János pápa teológiájáról írta. 1964-65-ben káplán volt Újkígyóson, majd teológiai tanár és tanulmányi felügyelő Szegeden. 1966—68-ban a római Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként a Lateráni Egyetemhez tartozó Academia Alfonsianán folytatott tanulmányokat morális-pasz- torális tárgykörben. Rómából visszatérve Szegeden püspöki szertartó, titkár, szentszéki jegyző, teológiai tanár. 1972-től püspöki tanácsos, 1977-től szentszéki bíró, 1978-tól zsinati vizsgabíró. 1972—77-ben a budapesti Központi Szeminárium spirituálisa, ezután a Szegedi Szeminárium rektora. 1978-tól a budapesti Hittudományi Főiskola levelező tagozatának is előadója. 1979-től c. prépost, cenzor, a római Pápai Magyar Intézet rektora. II. János Pál pápa 1987. március 6-án címzetes püspökké és a kalocsai főegyházmegye sede plena apostoli adminisztrátorává nevezte ki.

HELYZETKÉP A MAGYAR EGYHÁZ ÚJ FEJÉNEK HIVATALBA LÉPÉSEKOR

A feladat, amely a magyar egyház új fejére vár, nem teljesen az, mint elődjéé volt. Lékai László feladata rendkívüli volt azáltal, hogy több mint negyedszázados interregnum után került az újonnan helyreállított magyar hierarchia élére, és egy súlyos egyházüldözésben ,,megnyesett fát” kellett újra zöldelővé tennie.

Míg Lékai László kinevezése idején a magyar egyházi élet alakulásának sorsa sok szempontból nyitott volt, ma már a kérdés inkább az, hogyan folytatódjon az ő idejében megindult fejlődés. Állami képviselőktől jövő jelzések megkérdőjelezik ugyan a folytatólagos(Folytatás a 269. oldalon .)