A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-06-01 / 6. szám
261 FI ATA LÓKNAK Szabó Ferenc EGYHÁZIREND Krisztus Urunk az apostolokra bízta üdvözítő művének folytatását (Mt 28,20); elküldte rájuk a Szentlélek ajándékát (Csel 1,8), hogy hirdessék az Örömhírt, szolgáltassák ki a szentségeket, tanítsák az embereket megtartani mindazt, amit parancsolt. Az apostolok utódokat rendeltek, hogy ez a küldetés folytatódjék a világ végezetéig. Az egyházi élet hierarchikusan tagolt közösségében különböző szolgálatok voltak. A Szentlélek azért helyezett egyeseket a nyáj élére, hogy igazgassák Isten szent egyházát (vö. Csel 20,28). A különböző szolgálatok között kiemelkedő helyet foglalt el a püspökök tisztsége; segítették őket a presbiterek (áldozópapok) és a diakónusok (szerpapok). Hármas feladatuk volt: a tanítás, a megszentelés (az istentiszteleti élet szolgálata) és a kormányzás (vö. LG 25—27). Az egyetlen és a legfőbb papot, Krisztust kéoviselték a hívek között. A II. vatikáni zsinat világosan kimondta, hogy az egyházirend teljességét a püspökszentelés közli, hiszen a szenthagyomány ezt tekintette mindig a szent szolgálat legfelsőbb fokának. ,,A püspökszentelés a megszentelés feladatával együtt ráruházza a püspökre a tanítás és a kormányzás feladatát is; ezeket egyébként — a dolog természete miatt — csak a kollégium fejével /a pápával/ és tagjaival való hierarchikus közösségben lehet gyakorolni (...) A püspökökre tartozik, hogy az egyházirend feladásával új kiválasztottakat vegyenek fel a püspöki testületbe.” (LG 21) Az egyházirend szentségében részesült férfiak tehát (püspökök, papok, diakónusok) különleges megbízatást kapnak, hogy tanítsák, megszenteljék és kormányozzák Isten népe többi tagját. A ,.szolgálati” (miniszteriális) papság nemcsak fokozatilag, hanem minőségileg, lényegileg különbözik a hívek ún. általános (vagy egyetemes) papságától, amelyet minden hívő a keresztség alapján gyakorol. A II. vatikáni zsinat ezt határozottan leszögezte; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kettő egymáshoz van rendelve: ,,A hívők egyetemes papsága és a szolgálati, azaz hierarchikus papság egymáshoz van rendelve, jóllehet a lényegben — és nemcsak fokozatban — különböznek egymástól. Mert mindkettő a maga