A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
20 besültek ápolásából, betegek ellátásából, a sebesültek mentéséből, az áldozatok hozzátartozóinak gondozásából, vigasztalásából, e szolgálat közben többen életüket is feláldozva. Jelentős hullámokat vertek fel a forradalmi események az egyházak belső életében a megdöntött rezsim által bevezetett egyházi struktúrák felszámolása által. Mindszenty bíboros nov. 3-án mondott rádióbeszédében kijelentette: „A bukott rendszer erőszakának és csalárdságának minden nyomát egyházi vonalon felszámoljuk.'' Magas egyházi beosztású személyeket, akik hivatalukat állami nyomásra kapták, Budapest elhagyására utasított, illetve vidéki plébániákra helyezett. A református és evangélikus egyház szintén lemondatta az állami nyomásra föléjük helyezett vezetőket, és visszahívta a hivatalukból elmozdítottakat. Az események drámai gyorsasággal követték egymást. November 4-én, amikor már a szovjet csapatok megindították a forradalom elleni hadműveleteiket, az újjáalakult kommunista párt lapjában, a ma is megjelenő Népszabadságban, Mindszenty bíboros előző esti rádióbeszédéről olvasható meleg méltatás. A forradalom idején újra átvehette egyházmegyéje vezetését a hivatalában akadályozott Péteri József váci püspök is. Katolikus értelmiségiek egy csoportja, akik a háború utáni demokratikus átalakulás idején részt vettek a politikai életben, Mindszenty bíboros nov. 3-i rádióbeszédének kidolgozásához egy memorandumot nyújtottak be, melyben javaslatot tettek, kérve, hogy az egyházak vezetői fordítsák erkölcsi tekintélyüket az ország függetlenségének és semlegességének biztosítására és elismertetésére, de ne bocsátkozzanak napi politikai kérdésekbe, inkább nyújtsanak az erre vállalkozó világiaknak elvi-eszmei támogatást. Az 1956-os események és az egyház szerepének értelmezéséhez tartozik a forradalom utáni kibontakozást kereső politikai vezetésnek az a felismerése, hogy az új kibontakozás, a „nemzeti egység” megvalósulása, nem lehetséges a katolikus egyház, az ország legnagyobb vallásfelekezetének részvétele nélkül. Ezt viszont csak a Rómával keresett megegyezés teheti lehetővé. Ez a belátás érlelte meg a lépéseket, melyek a Szentszék és a magyar állam közötti 1964-es, mind az egyház, mind a magyar állam szempontjából sikeres részleges megállapodáshoz vezettek. Az életszentség nem azt jelenti, hogy kevésbé legyünk emberiek, mint a többi ember, hanem hogy inkább azok legyünk. Tehát legyen nagyobb képességünk az érdeklődésre, szenvedésre, megértésre, rokonérzésre, s egyúttal a humorra, az örömre, az élet szép és jó dolgainak értékelésére. (Thomas Merton)
