A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
182 földgolyóért. Ez azt is jelenti, hogy az életet fel kell virágoztatnia, meg kell javítania és Isten reményének megfelelően kell növelnie. P. Boné cikkében ismerteti Johannes Reiter német szakember hasznos tanácsait, amelyeket több más etikus javaslata alapján állított össze „A génsebészet tízparancsolata” címen (A Szív 70, 1984, 367—368). Ez az összefoglalás első helyen megállapítja, hogy erkölcsileg helyes és megengedett a természetbe történő beavatkozás. Ugyanakkor a kutató szabadsága nem lehet korlátlan; a határt az ember java szabja meg. Az egyes visszaélések azonban nem akadályozhatják meg a kutatások előmenetelét. A kutatók személyesen felelősek tevékenységükért, és vállalniok kell a felfedezésük esetleges alkalmazásából származó következménykért is a felelősséget. A génsebészet célja alapvetően a betegségek gyógyítására, kiküszöbölésére irányul az emberiség fejlődése érdekében. A kutatómunka és a kísérletek nem veszélyeztethetik az ember életét, egészségét, személyi sérthetetlenségét, még születése előtt sem. Az ember soha nem válhat a génsebészet tárgyává vagy eszközévé; emberi méltósága megkívánja, hogy minden esetben a kutatások alanyának tekintsék. A genetikai tulajdonságok feltérképezése semmi esetre sem szolgáltathat alapot hátrányos megkülönböztetésre. Ez az emberek egyenlőségét, a személy alapvető jogait fenyegetné. A genetikai terápia etikailag annyiban fogadható el, amennyiben nem változtatja meg az ember pszichoszomatikus — szellemi és fizikai — felépítését. Az emberi méltóság nevében, tiszteletben tartva minden személy egyedi és megismételhetetlen voltát, a ,,klónozást", vagyis a sejtmag átültetését, különböző sejtmagok keverését etikailag fenntartás nélkül el kell ítélni. Boné atya cikke végkövetkeztetésében többek között arra figyelmeztet, hogy a mai fejlett technológiai társadalomban nemcsak a genetikai sebészet területén áll fenn a manipuláció veszélye. Az a- lapvető etikai norma, az ember integritásának, személyi méltóságának tiszteletben tartása kötelezi az orvostudomány minden ágát: az utódnemzést, a gyógyszerekkel való kísérletezést, a szervátültetést, a sebészetet. P. Boné továbbá fontos erkölcsi követelménynek tartja a közvélemény pontos tájékoztatását. A technikai fejlődés etikájának biztosításán túl meg kell akadályozni, hogy megalapozatlan, szenzációt, pánikot keltő információkkal tisztességtelenül, felelőtlenül manipulálják a közvéleményt. Az effajta demagógiának semmi köze nincs az erkölcsösséghez. A génsebészet fontos problémái megérdemlik, hogy megfelelő komolysággal foglalkozzanak velük.
