A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
165 FI ATA LÓKNAK Szabó Ferenc BŰNBOCSÁNAT Az Egyház szent, mert Krisztus önmagát adta érte, és kiárasztotta rá a megszentelő Lelket, de tagjaiban állandó megtisztulásra, megújulásra szorul. Mert a keresztség ugyan eltörölte vétküket, kiengesztelte őket az Atyával,és Isten „szent népe” tagjaivá tette, de míg a földön élnek, ki vannak téve a kísértésnek és gyakran bűnbe is esnek. Isten népe állandóan „megtér”, vagyis Istenhez fordul; a bűnbánati cselekményeknek sok formája van. A bűnbocsánat szentségében a hívek ,,Istent sértő bűneikre Isten irgalmas bocsánatát kapják meg; egyszersmind kibékülnek (kiengesztelődnek) az Egyházzal, amelyet megsebeztek bűnükkel, és amely közreműködik megtérésükben szeretetével és imájával” (LG 11). Ha Krisztus tanítványa vétkezett, de a Szentlélek indítására a bűnbocsánat szentségéhez járul, mindenekelőtt teljes szívvel Istenhez kell fordulnia. Ez a szívbéli megtérés magában foglalja az ő- szinte bánatot és az élet megújításának szilárd elhatározását. A hívő ezt kifejezi az Egyház előtt, amikor bevallja bűneit, elvállalja az elégtételt, és elhatározza, hogy Isten kegyelmével megjavítja életét. Isten az egyház szolgái - a felszentelt papok — által megadja a bűnbocsátást,,,feloldoz” ezekkel a szavakkal: „Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot, és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára, az Egyház szolgálata által bocsásson meg neked és adja meg a békét! És én feloldozlak téged bűneidtől az Atya és a Fiú + és a Szentlélek nevében”. A bűnbocsánat szentségének hatásairól szóló hivatalos szöveget idézzük az egyházi szertartáskönyv bevezetőjéből: „Amint a bűn sok és különféle sebet üt az egyén és a közösség életén, úgy más és más lesz az orvoslás módja is, amelyet a megtérés nekünk felkínál. Akik súlyos bűn miatt kiszakadtak az Isten
