A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

130 sa, hiszen ezt csak a Habsburgoknak az ország északi és nyugati, a tö­rököknek pedig az ország középső részéből való kiűzése által lehetett volna elérni. Ezért mind a magyar nép, mind a magyar katolikus egy­ház érdekét szolgálta az az egyensúlyi helyzet, amelyben a mérleg nyelvét a gazdaságilag fejlett és katonailag erős erdélyi fejedelemség képezte. Pázmány korában csak a független és erős Erdély biztosít­hatta azt az állapotot, amelyben sem a német „nem pökhet a gallé­runk alá”, sem a török nem gázolhat le. Ez a megállapítás az önálló és virágzó Erdély létének szükségszerűségét egyre világosabban fel­ismerő Pázmánytól származik. Amit tett, azt az ő korában és az ő helyében más katolikus ve­zető egyéniség sem tehette volna másként, amennyiben minden kö­rülményt mérlegelve az elkerülhetetlen rosszak közül a legkisebbet, a reálisan elérhető jók közül pedig a legkedvezőbbet óhajtotta válasz­tani. Senki által kétségbe nem vonható tény, hogy Pázmány mun­kásságából nemcsak a katolikus egyház merített felmérhetetlen hasz­not, hanem a magyar kultúra is. E tekintetben csak a legfontosabbak­ra utalunk. Nem kis mértékben neki köszönhető a magyar irodalmi nyelv kialakítása. Művei a magyar nyelv kincsesbányáját képezik, a- melyből legnagyobb íróink merítettek a múltban és merítenek a je­lenben is. Kultúrpolitikájának célja az egész magyar nemzet művel­tebbé tétele volt. Annak ellenére, hogy elsősorban az ország vezető rétege ifjúságának kiképzéséről gondoskodott, a számos városban létesített jezsuita kollégiumokban a polgári származású fiatalok is minden korlátozás nélkül tanulhattak. Az egyszerű nép nevelését szolgálta az általa, valamint több püspöktársa és főúr által alapított sok ferences kolostor és plébániai iskolák egyre bővülő hálózata. Fi­gyelme éppúgy kiterjedt a bennük oktató tanítók hitére és művelt­ségére, mint a leánynevelésre, amelynek központjává Pozsonyban a klarissza és az orsolyita zárdákat szerette volna tenni. Kultúrpoliti­kájának koronája a magyar tudományok időt álló fellegvárának, a nagyszombati egyetemnek megalapítása volt. Ha más miatt nem, leg­alább a magyar nyelv művelése és a műveltség terjesztése vonalán elért eredményei miatt — világnézetre való tekintet nélkül — minden magyarnak meg kell hajtania előtte a hála és az elismerés zászlaját. * * Szántó Komád Magyarországon élő történész, ferences szerzetes. Ez az írása egy hosszabb tanulmányának a befejező része. A tanulmány címe; Pázmány főpásztori tevékenysége (Szerepe a magyar katolicizmus megújításában), megje­lent Rómában 1987-ben a Pázmány Péter emlékezete c. kötetben (szerkesztet­ték: Lukács L. és Szabó F.).

Next

/
Thumbnails
Contents