A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
83 Erdő Péter AZ ÚJ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL A Szent István Társulat kiadásában 1985-ben megjelent Budapesten a Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege és magyar fordítása. A szerkesztés, a fordítás és a magyarázat dr. Erdő Péter, esztergomi teológiai tanár alapos és gondos munkájának a gyümölcse. A praktikusan kisalakú, ízléses kiállítású 1228 oldalas kétnyelvű kiadvány tükörfordításban hozza a magyar szöveget. A könyv külön előnye, hogy használatát igen megkönnyíti a végén közölt tárgymutató, mely sok másnyelvű kiadványból hiányzik. Az itt közölt részlet a Törvénykönyv bőséges bevezetőjéből való. (S. Sz.) Amikor II. János Pál pápa 1983. január 25-én hivatalosan kihirdette az új Egyházi Törvénykönyvet, ezt a lépést „történelmi tettnek” nevezte. A törvénykönyv tanulmányozása meggyőzi az olvasót arról, hogy ez a kijelentés nem túlzó. A szövegből világosan kirajzolódik az egész új törvényhozás legfőbb indítéka és szándéka, melyet a törvénykönyv utolsó szavaival így fejezhetünk ki leghívebben: ,,a lelkek üdvösségének ... az egyházban mindig a legfőbb törvénynek kell lennie.” Az új törvénykönyv pontosan követi a II. vatikáni zsinat tanítását, szövegének alapját is jelentős mértékben ennek a zsinatnak az okmányai képezték. Nem csupán a lényeget illetően vagy egy-egy kifejezés tekintetében támaszkodnak az új kánonok a zsinatra, hanem sokszor szó szerint át is veszik a zsinati szövegeket. Olyan törvény- szöveggel állunk tehát szemben, amely egységes és világos hittani alapokon nyugszik. Valószínűleg ez ennek a kánonjogi törvénykönyvnek a legfőbb újdonsága. Soraiban gyakorta megtalálhatjuk az egyház hierarchikus közösségként való ábrázolását, az egyházzal való közösség különböző fokozatairól való tanítást, a kollegialitás eszméjét vagy azt az elvet, hogy az egyetemes egyház a részegyházakban és a részegyházakból áll. Az egyházról a törvénykönyv úgy beszél, mint Isten népéről, melynek hármas — kormányzói, tanítói, megszentelői — feladata van. Ugyancsak a zsinat szellemének hatása, hogy az új törvény- könyv határozottan lelkipásztori beállítottságú. Ez volt azoknak a pápáknak a kifejezett kívánsága is, akik a törvénykönyv majd negyed- százados átdolgozási munkálatai során külön útmutatásaikkal is ismételten belefolytak az előkészületekbe. Számos olyan kánont találunk,