A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-02-01 / 2. szám

62 az életet, és ő is veszi el. De miért, milyen okból engedi meg a szenve­dést? És milyen legyen a mi magatartásunk? Az első olvasmányban Isten olyannak mondja magát, mint aki törődik az ő népével. „Láttam népem szenvedését, nyomorúságát, hallottam jajkiáltásait, ismerem szenvedéseit. Meg akarom szabadítani őket.” Könyörületes az Isten, törődik az ő népével. A szenvedést meg­engedi, de ez nem azt jelenti, hogy a szenvedést akarja. Az embert szabadnak teremtette, és ezért nagyon sok esetben a szenvedésnek maga az ember az okozója. Isten ha­talmát és jóságát semmi sem fejezi ki jobban és tömörebben, mint ez az egyetlen szó: Ö az Aki-Van. Minden más tűnő, esendő és tö­kéletlen. Ö az, aki örök, és maga a teljesség; végtelen jóság, bölcses­ség és erő; Ö az, Aki Van. Bár érte­né meg, bár sejtené meg az ember ezt a titkot, és iparkodna fölismer­ni Isten akaratát, hogy Isten mun­katársa lehessen, mind a teremtés, mind a megváltás és üdvözítés nagy­szerű művében! Csodáljuk, hogy mennyi jóban részesítette a pusztá­ban vándorló népet, a választott né­pet. Vezért adott nekik Mózes sze­mélyében; kivezette őket az egyiptomi rabságból számos csoda által; és ezek mégis zúgolódtak ellene, és sokszor nem voltak kedvesek előt­te, és nyomorultan elpusztultak. De mennyivel többet tett értünk, midőn szent Fiát küldte kö­zénk, hogy a sötétségből Isten fiainak szabadságára vezessen! A földi élet, igaz, még nem mennyország; megpróbáltatással és szenvedéssel van teli. Az egész természet együtt sóhajtozik és vajúdik — olvassuk Szent Pálnál —, és mi is sóhajtozunk, és várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását. Bár magunkban hordjuk a Lélek zsengéjét, de még reménységben élünk. Ezért kell is, hogy állhatatosak és óvatosak legyünk. Aki azt hiszi magáról, hogy szüárdan áll — figyelmeztet újra az apostol —, vigyázzon, hogy el ne essék. Fontoljuk meg a fügefa történetét. Milyen az a gyümölcsfa, amelynek csak levelei vannak, de gyümölcse nincs? Milyen kereszté­nyek vagyunk, ha csak látszatra vagyunk azok, de nem tudunk felmu­tatni Istennek tetsző tetteket? „Gyümölcseikről ismeritek meg őket” — mondja az Úr. Ha a fa nem terem gyümölcsöt, ha életünk gyű­„Én vagyok az Aki-Vagyok."

Next

/
Thumbnails
Contents