A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
63 mölcstelen, mit várhatunk Istentől, aki mindent megadott, és mindent megad, hogy gyümölcsöt teremjünk? Ne siránkozzunk, ne legyünk mindig teli panasszal! Tekintsünk magunkba, tekintsünk magunk körül! Valamit, és talán nem is keveset, mindig tudunk tenni. Erőfeszítésünk, munkánk, imánk, szeretetünk enyhíteni fogja körülöttünk a fájdalmat, me^dicsőíti Istent, és megbékélést hoz az emberek szívébe. Hiszen az Úr velünk van; hatalma, jósága ma sem fogyatkozott meg; az ő szeretetére szomjaznak az emberek, akik felé nekünk kell ezt a szeretetet közvetítenünk. A nagyböjt a lelki megújulás ideje. Az Úr hív, az Ur szólít. Bárcsak meghallanánk az ő szavát! Mindnyájunkra feladat vár; csak legyen kellő hitünk, tudjunk nagylelkűek lenni — és Isten csodákat fog művelni általunk. Március 9 - NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA ENGESZTELÖDJETEK KI ISTENNEL! A szentmise olvasmányai^ Józs 5,9a.10—12: Isten népe bevonul az ígéret földjére, és ott megünnepli a húsvéti lakomát. 2Kor 5,17—21: Isten Krisztusban engesztelte ki önmagával a világot. Lk 15,1—3.11—32: A mennyei Atya megbocsát tékozló fiának, ha őszintén megbánja bűneit. Isten az embereket boldogságra teremtette. Isten a Szeretet, és nem akar mást, mint hogy ez a boldogság és szeretet, amely az övé, az emberé is legyen. Boldogságot sugároz az egész természet: a ki- bomló virág, a daloló madár, a mindent beragyogó felkelő nap — minden. Mégis: az igazi boldogság itt a földi életben az emberi szív kincse, mikor megnyugszik Istenben. Ez az Istenre találás, a kiengesztelődés boldogsága. Ennek a boldogságnak az előképe volt a választott nép első húsvét ja az ígéret földjén. Beteljesedett, amit az Úr ígért. Elérték földi vándorlásukban a célt. Mégsem mérhető össze ez az öröm azzal a boldogsággal, amely annak az embernek az osztályrésze, aki megtalálja a hazatérés örömét Isten kebelén. Ez az Istenre találás Jézus Krisztusban, a kiengesztelődés; ez az újjászületés, az isteni élet forrása. Aki ebben részesül, új teremtmény. Jézus üdvözítő munkája az Egyházban folytatódik. Az Egyház a kiengesztelődés hirdetője, helye és szolgája. Őbenne — mert hiszen benne él Krisztus — benne talál az ember kiengesztelődést Istennel és embertársával. Az Euchariszfiában, amely a szeretet köteléke, és
