A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-12-01 / 12. szám

563

Még a szenvedése előtti együttlét utolsó óráiban is vigasztalja őket: „Ne nyugtalankodjék szívetek és ne féljen”, megígéri nekik, hogy szomorúságuk ö- römre válik, elveszíthetetlen örömre, és azt mondja: „Ezeket azért mondottam nektek, hogy örömöm legyen bennetek, és a ti örömötök teljes legyen” (Jn 16, 22-23; 16,11; 17,13). A húsvét utáni negyven nap pedig igazán a boldogság ideje volt a tanítványoknak. És a Szentlélek eljövetelével az öröm kitéphetetlen gyökeret vert bennük. Öröm Megváltójuk örömén és dicsőségén, aki az öröm ellenségei ellen vívott győzelmes harcban vérzett el, aki húsvét örömében feltámadt, dicsőségben fölment a mennybe, és most ott uralkodik; a Szentlélek öröme és a tökéletes túlvilági öröm, a mennyei jutalom kilátása (Mt 25,21; Mk 5,12; 1Pét 1, 6-8) - mindez drága örökségük maradt, és osztályrészül jut mindenkinek, aki hitben és szeretetben egyesül az Úrral.

Szécsi Margit

SZÉP JELEN, SZÉP CSILLAG

Hajnali fény kavarog, szólnak a csontfejű kakasok.

Szembe a hunyó Holdnak földi madarak gyalogolnak.

Kezdődik a napi vétek.

Mennyien okosan éltek, okosan és jól éltek, szerencsés vakság a tiétek.

Ki e megterült dzsungelben kószál - megdöbbent ennyi Cézár, ennyi ön-igazoló nagyság, ennyi falánk ravaszság,

ennyi sikeres alku a mennyel, ennyi szövetség a közönnyel, ennyi páncélba burkolt Gólem.

Bár verne kívül a szívem.

Fogok-e hinni annak, ki jóságos kezében altat, ki életre ily szókkal ringat:

— Szép jelen, szép csillag!