A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
536 Babos I,—Nagy F.—Sajgó Sz. VASÁRWAPI öOMDOLATOk: Több országban nem a születés-, hanem a névnapot ünnepük, ami aláhúzza a személy nevének fontosságát. A névről ismernek meg bennünket, annak hallatára a beszélőhöz fordulunk. Nevünket rendszerint a szüléink választják ki, tetszetős hangzásra, családi hagyományra vagy egy kedves személyre való tekintettel. A mai olvasmányok a névadásnak egy ősi, bibliai módját tárják elénk, ahol a név a személy hivatására utal, és kifejezi életének célját és értelmét. (Talán a legismertebb ilyen névadás az, amikor Jézus Simonnak, Jónás fiának a nevét Péterre változtatta, jelezve, hogy az egyház alapkövévé választotta.) Az eljövendő Messiás két nevét említik a mai olvasmányok: Emmanuel, ami annyit jelent, hogy velünk az Isten, és Jézus, aminek jelentése Jahve üdvözít. (Ehhez a két névhez még egy harmadikat csatolt az apostoli egyház: Krisztus, ami fölkentet jelent, és a Megváltó messiási hivatására utal.) Ezek a nevek határozzák meg a Megváltó személyiségét; ezekből kiindulva, ezeket mindig szem előtt tartva kell értelmeznünk minden cselekedetét. Isten velünk van és üdvözít. Ez annyit jelent, hogy a mi sorsunk és a világ sorsa nem közömbös az Istennek. Isten „igent” mondott a világnak Jézus Krisztusban. Megindította és mozgásba hozta December 21 - ADVENT 4. VASÁRNAPJA JÉZUS NEVÉNEK JELENTŐSÉGE A szentmise olvasmányai: Iz 7,10-14; Róm 1,1-7;Mt 1,18-24.