A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
537 megváltói tervét, és azt az idők folyamán végbe viszi. Ha Isten velünk van és üdvözít, akkor minden okunk megvan arra, hogy ünnepeljünk és örüljünk, mert maga a Jóság és Szeretet jelent meg közöttünk, és terjed egyre szélesebb körben az egész világra. A mi nevünket nem olyan nagy gonddal választották ki, mint Jézusét. De a keresztségben nemcsak nevet kaptunk, hanem Krisztust is magunkra öltöttük. A régi görög színházban a színészek álarccal jöttek a színpadra, az jelezte szerepüket (isten, király, haramia, pásztor). Az előadás alatt „belenőttek" az álarc jelezte szerepbe. (Persona = álarc = személy.) A keresztségben mi szorosabb kapcsolatba kerültünk Krisztussal, mint a színész az álarccal. De ránk is az a feladat vár, hogy belenőjünk a keresztség adta szerepünkbe, legyünk az Eszmény, Krisztus képmásai. Az adventi vasárnapok alatt Jézus személyiségének több vonását említettük, amelyek mind az örök Szeretetet és Jóságot tükrözik. Jézus a Béke Követe, Vigasztaló, Gyógyító, Kibékítő, a szegényeknek örömhírt hozó, a szomorúakat vigasztaló, az Isten-ember. Ezek közül melyik név fejezné ki igazán személyiségünket? Válasszuk ki azt, amelyik legjobban illene ránk, és igyekezzünk belenőni az örök Szeretetet és Jóságot sugárzó szerepünkbe, és életünk erényeinek csillogása tegye fényesebbé, melegebbé és boldogabbá a velünk kapcsolatban levő és együtt élő testvéreink karácsonyát. Babos István December 25. - KARÁCSONY NAPJA HOL KERESSÜK A KIS JÉZUST? A szentmise olvasmányai: Éjfélkor: Iz 9,1 —6; Tit 2,11-14; Lk 2,1-14. Hajnalban: Iz 62,11-12; Tit 3,4-7; Lk 2,15-20. Nappal: Iz 52,7-10; Zsid 1,1-6; Jn 1,1-18. Jó pár éve, elöljáróim jóvoltából, alkalmam nyílt arra, hogy ellátogassak a Szentföldre. Nagy lelkesedéssel mentem, gondolván, hogy ha valaha, most igazán alkalmam és módom lesz arra, hogy elmélkedjek és imádkozzak. Késő este értünk Jeruzsálembe, de ennek ellenére megkerestem a szállásunktól nem messze levő Szent Sír-templomot, hogy reggel az elsők között legyek a szent helyen. Ott is voltam a nyitásnál, tele lelkesedéssel és buzgósággal. Lelkesedésem a mélypontra zuhant, vagy mondhatnám, teljesen elpárolgott, mihelyt beléptem a templomba, amelyet három kü-