A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
51 se a bűnösöket, s közöttük én vagyok az első. Ebbe az üdvözítő, irgalmas, isteni tervbe állunk bele; engedetlenségünkből Istenhez térünk, s a széthúzást, a megoszlást meg akarjuk szüntetni a megbékéléssel, a kiengesztelődéssel, a penitenciával. Nem lehet egészséges keresztény lelkiállapot sem az egyénben, sem a közösségben — a legkisebb közösségtől, a családtól kezdve föl az emberi közösségig — e nélkül a lelkűiét nélkül. S mert annyira döntő ez a keresztény lelkűiét, mit tegyünk, hogy ebben a nagyböjtben, ebben a hónapban ez igazán megerősödjék bennünk? Az első dolog a párbeszéd: az irgalmas Isten felé alázatos bűnbánattal, megkérlelés- sel, magunk mellének verésével, bűnösségünk beismerésével; az embertestvér felé — kezdve a családban — a kölcsönös őszinte kibeszé- léssel, hibánk, helytelen magatartásunk, gyarlóságunk beismerésével, a másik megértésével, így tudjuk előkészíteni a megbékélés és az egyseg útját. Olvassunk vagy hallgassunk komoly oktatásokat a bűnbánati szellemről, a megbékélésről. Vegyük elő a régi katekizmusi igazságokat: mit jelent egy jó húsvéti gyónás, mit jelent az Istenhez térés? Fontoljuk meg, mennyire lényeges abban az, hogy magunkba tekintsünk, megvizsgáljuk lelkiismeretünket, elítéljük azt, ami rossz, megbánjuk bűneinket, hogy még jobban belekapaszkodjunk az Isten kezébe, hogy vele az erős fogadást meg tudjuk tartani. Akkor majd alázattal, egyszerűen be is valljuk a bűneinket az ő szolgájának és egymásnak, s azoknak, akiket megbántottunk. Akkor majd vállaljuk a megaláztatást, a penitenciát, s vállaljuk azt a kis elégtételt is, amit még ránk kirónak. De újra meg újra, felnőtt értelemmel, mélyedjünk bele abba, micsoda pedagógiai, embernevelő, az emberélethez igazán értő, gyógyító módszer az, amikor az igazi penitencia által meg akarnak békíteni minket Istennel. A gonosznak, a sátánnak, a bűn emberének a görög neve:dia- bolosz: a megosztó, a szétszakító, a szétválasztó. Vele szemben van az egységesítő, a megbékítő, a bűnös embert az irgalmas Istenhez hazavezető, az Ű karjába dobó őszinte bűnbánat. Az embert az emberrel megbékítő, megkérlelő, megbocsátó lelkűiét. Ez legyen ennek a nagyböjtnek az igazi eredménye: megbékélés az Úr Istennel,és megbékülés egymással az igazi penitencia, az igazi helyes bűnbánat útján. Tartsatok bűnbánatot és térjetek meg!
